Kubinyi Ferenc
* Videfalva, 1796. március 21. – † Videfalva, 1874. március 28. / paleontológus, régész, politikus, az MTA tiszteleti tagja (1858)
Kubinyi Ágoston bátyja. A besztercebányai evangélikus líceumban érettségizett. Itt tanára volt Zipser Keresztély András (Besztercebánya), akinek életéről később könyvet is írt. Jogi tanulmányokat végzett és többször járt külföldön. 1825-től részt vett minden országgyűlésen, az 1840-es években a liberális ellenzékhez tartozott. 1848-ig fivérével együtt részt vett a magyar orvosok és természetvizsgálók tevékenységében, a vándorgyűléseken és a Természettudományi Társulat alapításában, maga is foglalkozott tudományos kutatásokkal. 1848-ban a losonci kerület képviselője, eleinte a Batthyány-kormány, majd Kossuth híve a szabadságharc végéig. A bukás után a haditörvényszék 9 évi várfogságra ítélte, az 1852. évi közkegyelemmel szabadult. 1861-ig tudományos munkájának élt. Az 1861-i országgyűlésen a Határozati Párthoz csatlakozott. 1862- ben Ipolyi Arnolddal (Ipolykeszi) és Henszlmann Imrével (Kassa) Konstantinápolyba utazott az ott őrzött Corvinák tanulmányozására. A néhány visszakapott Corvinát az MTA könyvtárának adták. Hazajövetele után tudományos munkával foglalkozott, több éven át a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke volt. Számos tanulmánya jelent meg a paleontológia, geológia és archeológia köréből. Kéziratos jegyzetei: Magyarország és a hozzá tartozó országok cosmographiájára vonatkozó adatok az MTA kézirattárában vannak.
Főbb művei:
A Tisza medre, mint az ősemlősök sírkertje…, 1855;
Őslénytani adatok Magyarországról, 1856;
A teve és ló, 1862;
Országgyűlési beszéde, 1862;
Petényi Salamon élete és hátrahagyott munkái, 1864;
Doctor Zipser Keresztély András életrajza, 1866.
