* Szeged, 1861. július 19. – † Léva, 1940. szeptember 26. / tanár, entomológus, muzeológus
Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Polgári iskolai tanítói szakképesítést szerzett. Rövid ideig Sárospatakon tanított, majd 1881-ben Léván telepedett le és itt élt haláláig. 1885–1896 között a lévai tanítóképző ideiglenes, majd 1915-ig végleges tanáraként oktatott biológiát és műhelygyakorlatot. 1911-ben a tanítóképző című igazgatója lett. Az intézmény egyik legnépszerűbb és legjelentősebb tanára volt. Elkészítette Léva háromdimenziós térképét, jelentős rovartani, elsősorban bogárgyűjteménye volt, de ez a halála után elkallódott. Léva közéletében is cselekvő tevékenységet folytatott. Nécsey József verebélyi műgyűjtővel közösen nagy érdemei vannak a lévai városi múzeum 1927-ben történt megalapításában. Ennek első gondnoka volt és egy év alatt berendezte a Nécsey szobát, ahol azokat a régiségeket és művészi alkotásokat állították ki, amelyeket a verebélyi műgyűjtő adományozott a múzeumnak.
Főbb művei:
Az entomológia és az iskola, 1900;
Vidéki gyűjtemények sorsa, 1900;
Léva város nyilvános magyar közkönyvtárának I. válogatott címjegyzéke, 1932.
