Klimó György
* Alsólopassó, 1710. április 4. – † Pécs, 1777. május 2. / pécsi püspök, a korabeli tudomány és irodalom pártfogója és mecénása
Egyetemi tanulmányait Nagyszombatban végezte, 1733-ban szentelték pappá és hamarosan Klobusiczky Ferenc (Eperjes, 1707. november 29. – † Pest, 1760. április 5.) későbbi kalocsai érsek titkára lett. 1740-ben pozsonyi, 1741-ben esztergomi kanonok és nyitrai főesperes volt. 1751-ben lett pécsi megyéspüspök. Ebben a minőségében 15 000 kötettel gyarapította a később róla elnevezett pécsi püspöki könyvtárt, számtalan, a magyar történelemre vonatkozó oklevelet is beszerzett, létrehozott egy numizmatikai gyűjteményt és a könyvtár mellett csillagvizsgálót létesített. 1774-ben a püspöki könyvtárt elsőként ő tette nyilvánossá Magyarországon, és ezzel megalapozta a későbbi pécsi egyetemi könyvtárt. 1769-ben kérelemmel fordult Mária Teréziához, hogy Pécsett, a Nagy Lajos által 1367-ben alapított, de rövid életűnek bizonyult egyetem utódaként ismét nyíljon egyetem, és ennek anyagi hátteréül egy püspöki és egy magán nyomdát is felajánlott, míg az intézmény szellemi háttere az 1739-ben a gróf Berényi Zsigmond pécsi püspök által alapított papi szeminárium lett volna. Az egyetem
végül nem jött létre, elsősorban Klimó korai halála miatt, viszont az uralkodónő 1773. február 5-én keltezett leiratában engedélyezte
a Klimó által támogatott Engel János Józsefnek (1738–1796) a nyomda megalapítását.
