Kelle Artúr
* Perjámos, 1882. július 18. – † Ágfalva/Sopron, 1945. január 8. / erdőmérnök, főiskolai tanár
Oklevelét a selmecbányai Bányászati és Erdőmérnöki Főiskolán szerezte (1908). A liptóújvári erdőőri szakiskolánál erdőgyakornok (1908–1912), 1912-től a Főiskola erdőműveléstani tanszékén tanársegéd, 1915-től erdőmérnök és Vadas Jenő mellett adjunktus. 1919-ben a Sopronba áttelepült Főiskolán főerdőmérnök, 1921-ben erdőtanácsos. 1923-ban az önállósuló erdővédelmi tanszék első főiskolai, majd egyetemi tanára (1934–1945). Érdeme a tanszék madár- és rovartani, erdővédelemtani gyűjteményeinek és laboratóriumának megszervezése. Legjelentősebb felfedezése a szilfavész felderítése.
Főbb művei: A szilfabetegség elsődleges okai, 1940.
