Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Katona Mihály

Katona Mihály

* 1764. október 6., Szatmárnémeti – † 1822. május 9., Búcs / református lelkész, földrajztudós

„Katona Mihály nagy tudós és kiváló lelkipásztor volt, népét igazán szerette, és áldásos volt minden lépése.”
Katona Mihály Szatmár városában született 1764. október 6-án. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd a debreceni kollégiumban folytatta. Teológiai tanulmányai során előbb köztanítóvá, majd széniorrá választották. A kor szokásához híven megjárta a nyugat-európai egyetemeket is: Frankfurtban, Lipcsében és Jénában tanult. Ott ismerkedett meg közelebbről a természettudományokkal, hogy majd ezekben fejtsen ki úttörő munkásságot. Tanulmányai bővítésére szerette volna még meglátogatni a francia és az angol egyetemeket, azonban – amint önéletrajzában írja: „nyugati részekre az akkori francia háborúk miatt, melyek Németország szívéig hatoltak, nem lehetett menni.” Szellemi kiválóságának híre Komáromba is eljutott, s a komáromi református eklézsia két levélben is felajánlotta számára a professzori hivatalt, akkor újjáépülő főiskoláján. Katona – mivel még további nyugati tanulmányutakban reménykedett – nem adott igenlő választ a meghívásokra. Amikor azonban tervezett útjait meghiúsulni látta, 1796 szeptemberében az ismételt szóbeli kérésnek eleget téve, elfogadta a rektori hivatalt. Itt életre szóló barátságot kötött Csokonaival.
Csokonai és Katona Mihály 1797. február 14-én, Bálint napján barátkozott össze Laky szolgabíró házánál, ahol névnapot ünnepeltek. Kiss Tamás Komáromi előjáték című regényrészletében így mondja el az eseményt:
„A nagy tágas ebédlőben csoportokban ült már a társaság…Ott éppen egy rövidre vágott üstökös, bozontos bajuszú férfié volt a szó, a szája szögletébe nyugtatva a hosszú pipaszárat. A mellette ülő, bécsi szabású kabátban …hallgatta kissé unottan. Amint megtudta, Katona Mihály az egyik, a kollégium rektora és Z. Nagy Sámuel komáromi doktor a másik. Itt találta Éles Istvánt, a kollégium kurátorát. Az a pedrett bajuszú, szúrós tekintetű férfi, aki Csokonai üdvözlésére először nyújtotta a kezét, Farkas János lelkész volt, Péczeli utóda az eklézsiában. Rövidesen az is kitűnt, hogy a tisztes férfiak mindegyike a komáromi tudós társaság tagja… >Tisztelt uraim és hölgyeim, Csokonai Mihály úr érkezett meg hozzánk, aki mától szerény házunk vendége. Ha volnának, akik még nem … Katona uram mélyeket szívott tajtékpipáján. Poéta…ugyan, hisz minden harmadik írástudó ember poéta ebben az országban…Katona Mihály vette át a szót: >Tudja kelmed, hogy valaha kálvinista papok és rektorok seperték a komáromi főutcát a bécsi császár parancsára. Könnyű volt a debrecenieknek, nehéz nekünk… Mindent elvitt a földrengés, az ár…Se kő, se fal, se engedelem…Meglett az engedelem is, megnyílt az emberek szíve. Levágták ezüstgombjaikat, akinek nem volt, az fuvarba jött lovával, vagy a két kezével… Itt minden a lélekből épült kövekké. Harmadéve kezdtünk hozzá a kollégiumhoz, s ez új esztendő első napján megszólalt a két kis harang a kis toronyban.< – A rektor izmos kezefején úgy mozogtak az ujjak, mintha most formálná velük Komárom történetét.”
Csokonai majd egy éven át naponta megfordult a kollégiumban, és figyelemmel kísérhette Katona Mihály tudományos kísérleteit, no meg a geográfia terén kifejtett munkásságát. Így érthető az a tény is, hogy A föld mathematikai leírása című művének megjelenése után, a csurgói gimnáziumtól kapott megbízást tudományos kézikönyvek leírása, hiszen Csokonai Vitéz Mihály Komárom után Csurgón próbált szerencsét, és tanított is az ottani református kollégiumban. Nyilván magával vitte Katona Mihály barátságán kívül annak tudósi hírét, s ezért eshetett rá a választás második művének, a Közönséges természeti földleírás megírásának alkalmával.(1)
Katona komáromi tanárkodásának jelentőségét méltatja a Magyar Kurír című lap is:
„…csakhamar, a semmiből mintegy olyan Gymnáziumot teremtett, és azt hét esztendei kormányzása alatt oly állapotba helyeztette, hogy abban mind a belső, mind a külső Státusra, több alkalmas és jeles ifjak formáltattak…” (2)
Komáromból messze szállt a híre. Hívták Pápára, sőt a távoli Losoncra is lelkésznek, de ő mégis a szomszédban lévő búcsi eklézsia hívásának tett eleget. Elhatározásában nyilván szerepet játszott az is, hogy 1797-ben feleségül vette a komáromi eklézsia gondnokának leányát, Szarka Évát, s így nem akart messzire szakadni a családtól. Önéletrajzában így ír a búcsi meghívás elfogadásáról: „Meghalálozván… Kazay János… a búcsi eklézsia prédikátora… Mindszenthy Sámuel úr (javaslatára) azonnal meghívott engem, Katona Mihályt, a R. Komáromi Reform. Gymnázium akkori Professorát, ki is magamat egyszerre ajánlottam, de hivatalomhoz csak ugyan nem elébb, hanem 2-án aug. 1803. kezdtem, mivel a komáromi Sz. Eklézsia minden módon… igyekezett magánál tartani… Arra csakugyan kötelezem magamat, hogy a Publicumért, a Gymnáziumnak virágzó állapotban megtartásáért… stációmat el nem hagyom, míg helyembe alkalmatos Professor nem találtatik.”
A Búcs községben teljesített közel húszesztendős lelkészi szolgálata alatt alkotta meg azokat a műveit, melyekkel bevonult a magyar földrajztudomány megalapítói közé. E megállapítást igazolja a Földrajzi Közlemények egyik cikkrészlete is: „A XVIII. század második felében a természettudományok virágzása igen sok analitikus részletmegfigyelést eredményezett. A sürgető és szükséges szintézist, amely egyben a földrajz további fejlődésének útjait is megjelölte egyetlen, egységes (hologaeikus) földtudomány koncepciója szellemében, a tudománytörténet megállapítása szerint, Kosmosában Humboldt készítette el. A magyar önismeret, nemzeti értékeink megbecsülése… követeli meg tőlünk, hogy ezt a tudománytörténeti megállapítást helyesbítsük. A hologaeikus szintézist már Humboldt előtt hirdette és igyekezett megvalósítani két kitűnő magyar geográfus, Varga Márton és Katona Mihály. Ők ketten a magyar geográfia Humboldtjai. Hogy az egyetemes geográfiában is nagy jelentőségű, magyar vonatkozásban pedig döntő fontosságú munkásságukról a külföld nem, vagy csak alig szerzett tudomást, annak az az oka, hogy a kor szokásaitól eltérően nem latinul, hanem – mint könyveik bevezetőjében hangsúlyozzák – a nemzeti művelődés szolgálatában magyarul írták meg munkáikat. Varga és Katona nemcsak a XIX. század elejének legkiválóbb magyar geográfusai, hanem minden idők nagy magyar geográfusai közé tartoznak. Munkásságukban teljesedett ki nálunk a földrajz természettudományi szemlélete. Valóban, ők a magyar természeti földrajz igazi, a szó tudományos értelmében vett alapítói.”* (Varga Márton a bencés rend gimnáziumában tanított Komáromban, Katona Mihállyal egyidőben.)
A Kazinczy által kezdeményezett nyelvújító mozgalom egyre szélesebb körben hódított, s a tudományokban is lassan a magyar nyelv vette át a vezető szerepet. A nemzeti művelődés felemelkedésének szükségét hangsúlyozta Katona is A föld mathematicai leírása című művének előszavában:
„Volt idő, amelyben, majd úgyszólván az egész tanítás a mi iskoláinkban, minden különbség nélkül…csupán csak a deák nyelv tanításában állott… a Föld leírása…csak úgy mellesleg tanítattak…A szerző egy gimnáziumnak fundálója, tanítója és igazgatója volt valaha, most pedig hivatalánál fogva mintegy 50 iskolák inspektora… Ilyen célból titulálta ezt így: Felsőbb oskolákbéli tanulók s alsóbb oskolákbéli tanítók… számára, mert azokat forgatta a szeme előtt ennek készítésében, s valósággal azoknak is tanította ezt hajdan a Komáromi Ref. Gymnáziumban, amelyet Triviális Oskolákból ő nevelt fel, és állított a Gymnáziumok fokára…”
Azt is megtudjuk a szerzőtől, hogy műve megjelenésének lelkes mecénása is volt: apósa, Szarka János, a komáromi református egyház gondnoka, aki 1000 forintot adományozott erre a célra. Az egyházkerület megbízásából írt, s a csillagászati földrajzot tárgyaló műve 1814-ben így jelenhetett meg Komáromban, Weinmüller Bálint nyomdájában. Az első siker felbuzdította Katonát. Falusi magányában egyre jobban elmélyült a tudományok világában. Egész sor tudományos kérdést dolgozott fel, amelyek sajnos csak kéziratban maradtak az utókorra. Így a Physika, Geographia Politika, Logika, Antropológia hiába várták megjelenésüket, nem akadt kiadásukhoz megfelelő támogató. Több szerencséje volt a Közönséges természeti földleírás című munkájával, amelyet – ahogy már utaltunk rá – a csurgói kollégium megbízásából írt. Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy az 1819-ben lezárt kézirat 1818-ban megjelent forrásokra hivatkozik. Szinte megoldhatatlan rejtély, hogy a búcsi református parókia ablakán keresztül miként tudta nyomon követni abban az időben az európai tudományok állását. Olyan következtetésekre jutott, amelyek először fogalmazódtak meg magyar geográfus tolmácsolásában. E művében szerepel először a magyar szakirodalomban olyan folyamat leírása, mint a karsztosodás jelensége, a folyóvíz eróziós tevékenysége, valamint a növényzet időjárás-módosító hatása. Nem hiába nevezte őt Hevesi Attila a magyar földrajztudomány megteremtőjének. (3) Érdemes idéznünk műve előszavából egy-két gondolatot: „A természeti dolgoknak ismerete a legfőbb gyönyörűséggel és haszonnal jutalmaztatja meg a vizsgálódó elmét. Nem lehet ugyanis a nemes léleknek méltóbb gyönyörűsége, mint tudni a mi lakhelyünknek, a Földnek formáját és nagyságát, ennek eredetét, külső és belső változásait.”
Természeti földleírás című műve már csak halála után jelent meg fia, ifj. Katona Mihály, a későbbi debreceni orvosprofesszor jóvoltából. Tőle tudjuk meg azt a sajnálatos tényt is, hogy még a világtól elzártan élő és dolgozó tudósnak is meg kellett küzdeni a kortársak és pályatársak irigységével: „…elég jutalma lészen az ő fáradhatatlan munkásságának, ha sírján túl is él érdemes Olvasóink emlékezetében és becsében tartatnak Oskoláink, Nemzetünk és Nyelvünk iránt való érdemei, melyek (dicsőségére mondom) az irigységet el nem kerülhették.” (Az említett ifj. Katona Mihály méltó fia volt édesapjának: ő vezettette be a himlőoltást Magyarországon.)
Katona a lelkészi hivatás és a tudományos kutatások mellett még közéleti megbízásoknak is eleget tett: 1811-ben kinevezték egyházkerületi tanácsbírónak és aljegyzőnek, 1812-től haláláig pedig tanítási szenior volt, mintegy ötven iskola felett. Családi gondja-baja szintén hozzájárulhatott egészségének romlásához, hisz nyolc gyermekéről kellett gondoskodnia szerény lelkészi fizetésből. Ahogy késői leszármazottja, ükunokája, a Komáromban élő Szabó Árpádné (sz. Katona Ilus) nyugalmazott tanítónő elmondotta, Katona Mihály kétszer nősült. Első felesége, Szarka Éva negyedik gyermeke szülésekor elhunyt. Az apró gyermekek mellé mihamarabb anya kellett; ekkor vette feleségül Kováts Zsófiát, aki még négy gyermekkel gazdagította a Katona családot.
Katona Mihály úttörő munkássága óta a földrajztudomány tagadhatatlanul sokat fejlődött, de ez mit sem von le tudományos értékéből; számos megállapítása ma is megállja a helyét. A halála óta eltelt több mint másfél évszázad kissé elhomályosította nevét és tudományos munkásságát, de önmagunkat becsüljük, ha nemzeti művelődésünk e kiválóságát nem engedjük a feledés homályába merülni. A magyar felvilágosodásnak nemcsak a művészet, hanem a tudomány területén is megvoltak a kiemelkedő egyéniségei. Ma is érvényes Katona Mihály figyelmeztetése: „Midőn idegen Tartománybéli történetekről beszélünk, szükséges, hogy a Hazai dolgokban ne legyünk jövevények.”
Máig is érvényes egy következő gondolata, miszerint:
“Az iskola nem egy-két emberé, nem csak azoké, akiknek gyermekei tanulnak abban. A közösségnek, amelynek ki-ki tagja, égből leszállott kincse ez.”
Valószínűleg ez is vezérelt bennünket ahhoz, hogy 1999-ben iskolánk felvegye a Katona Mihály nevet. A tudós lelkipásztor szellemiségét szerettük volna megőrizni, ápolni és továbbadni a következő nemzedéknek. Lukács Ágnes budapesti földrajzszakos tanár véleménye, hogy ha akkor az iskola és a falu közössége nem lépi ezt meg, mára talán már feledésbe merült volna Katona Mihály neve. A névhasználatnak köszönhetően évente megemlékezünk Katona Mihályról. Többnapos rendezvényt szervezünk, melynek keretében előadásokra, kiállításra, műveltségi vetélkedőre és ünnepi istentiszteletre kerül sor.
Három éve testvériskolai szerződést kötöttünk a Szatmárnémeti 10-es Számú Általános Iskolával, hogy közösen is ápolhassuk Katona Mihály emlékét. Rendszeresen ellátogatunk egymáshoz, Szatmárnémetiben felkeressük a templomot, ahol Katona Mihályt megkeresztelték, Búcson ápoljuk a síremlékét, koszorút helyezünk el ott és a templom falán lévő emléktáblánál.
Tiszteletére 2014-ben, Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban konferenciát szerveztek. A konferencia előadói Katona Mihály munkásságát elemezték. Megállapították, hogy az életmű természetföldrajzi értékei és szemléletmódja révén különleges helyet foglal el a magyar geográfia történetében. Katona Mihályt nemcsak a geomorfológia első hazai képviselőjének, hanem a vízföldrajz és a politikai földrajz kiváló művelőjének is tekinthetjük.
Úgy vélték, hogy Katona életműve példát adhat a jelen és jövő nemzedékei számára, s összekötheti mindazokat, akik a múlt értékeit megbecsülve dolgoznak a holnapért.

Jegyzetek:
1) Vö.: Földrajzi Közlemények, 1964. 363. o.
2) Magyar Kurír, 1822. I. 42. sz.
3) Földrajzi Közlemények, 1971. 2-3. sz.

Fullscreen Mode

 

Kategóriaországos
Életéhez kapcsolódó településekBúcs [Búč], Komárom [Komárno]
Működési ideje18. század / 19. század
Tevékenységi körművészek, tudósok / református lelkész
ForrásinformációkFelvidéki értékőrzők vetélkedő 2016, Búcsi Katona Mihály Alapiskola, Bulcsu vezér harcosai csapata: Szép Bence, Kiss Krisztián, Kétyi Emma, Bielokosztolszky Anna, Jókai Izabella Abigél, Kiss Virág; felkészítő pedagógus: Henzel György
Rövid URL
ID88405
Módosítás dátuma2017. május 1.

Hibát talált?

Üzenőfal