* Dercsika, 1782. szeptember 24. –† Sátoraljaújhely, 1874. június 9. / bölcseleti doktor, paptanár, kertész
Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Magyaróvárott és Tatán végezte. 1802 októberében belépett a piarista rendbe (ekkor vette fel a Dienes szerzetesi nevet) és próbatanárként előbb Kalocsán, majd Tatán működött. 1806–1808-ban a pesti egyetemen tanult és bölcsészdoktori címet szerzett. Ezt követően Nyitrán és Szentgyörgyön teológiát tanult. A következő években különböző helyeken (Tata, Szeged, Kolozsvár, Léva, Vác, Nagykároly, Kecskemét) volt gimnáziumi tanár és házfőnök. Utolsó tanári állomáshelye a szegedi líceum volt, és már itt a növényi eredetű indigó magyarországi kitermelésének a lehetőségeivel foglalkozott. Ő mutatott rá a festő csülleng (Isatis tinctoria) felhasználhatóságára. Amikor a piarista rend 1843-ban Sátoraljaújhelyre helyezte, a rendház kertjében kialakított egy területet, az ún. názáreti kertet, ahol különböző egzotikus növényeket termesztett és folytatott velük kísérleteket (amerikai indigó, kávé, amerikai szőlő, édesburgonya, brazíliai dinnye, cukornád stb.). Levelezett Xantus János (1825–1894) utazóval és természettudóssal, aki az 1850-es években hosszabb ideig az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedett. Irodalmi munkássága szerteágazó volt. Írt történelmi témájú hőskölteményeket, erkölcsi példabeszédeket, életrajzi feljegyzéseket, de mindenekelőtt a termesztett növényekkel kapcsolatos cikkeinek és kiadványainak a száma jelentős.
