* Eperjes, 1879. dec. 30. – † Gnézda, 1963. júl. 5. / vadászíró, publicista
A Szepességben élt, s Podolinban iskolatársa volt Krúdy Gyulának. 45 évig Szepesbélán tanított, amellett vadőr és vadvédelmi szakember volt. A két vh. között szerkesztette a Po.- ban megjelenő Vadászlapot, amelybe számos vadászriportot és szakcikket írt. Minden szabad idejét a vadászatnak szentelte, s országos viszonylatban is jelentős eredményeket ért el: a farkasokról írt tanulmányával 1950-ben megnyerte a szlovákiai vadászegyletek szövetségének pályadíját, s Ordasok címmel ő írta az első magyar nyelvű farkasmonográfiát. Sikert aratott az ifjúság számára írt Vadászkrónika c. vadásztörténet-gyűjteményével is. Művei inkább a vadászati szakirodalomba, mint a szépirodalomba tartoznak, noha elbeszélő tehetsége vitathatatlan.
Művek: Ordasok, 1958; Vadászkrónika, 1959.
Irodalom: Barsi Imre: Podolini utazás – vörös postakocsi nélkül, Hét 1958/18; uő: J. V., Hét 1963/38; Batta György: A Tátra állt a bölcsőm fölött, Hét 1984/8.
Cs. S.
