Jónás Ödön K.

* Kassa, 1851. december 10. – † Budapest, 1933. május 10. / mérnök, műegyetemi tanár

Apja, Jónás Alajos, egy alföldi román család ivadéka, Kassa városának főerdőmestere volt, de korán meghalt, ezért a fiút mostoha apja, kronburgi báró König József jóvoltából végezte tanulmányait: az elemi iskolát és az algimnáziumot Kassán, majd Pesten, végül a budai királyi főreáliskolában. A budapesti műegyetemen 1872-ben szerezte oklevelét. 1872-től ugyanitt tanársegéd. 1873-ban a Tisza vidéki vasút mérnöke. Általános ismereteinek gyarapítása végett 1875-ben beiratkozott a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karára is, sőt 1877-ben még középiskolai tanári munkára feljogosító vizsgát is tett. Egyetemi oktatói munkája mellett még öt éven át a budapesti VIII. kerületi reáliskolában is tanított matematikát és ábrázoló geometriát. 1883-tól az általános géptan és géprajz nyilvános rendes tanára, 1905–1907-ben a műegyetem rektora volt. Gépészeti tárgyú cikkei főként a Gazdasági Mérnökben jelentek meg. Több műszaki és gazdasági testület és hatóság tagjaként tevékenyen részt vett az iparügyek igazgatásában, és 1881-től mint Máramaros megye vissói körzetének országgyűlési képviselője a politikai életben is. A fővárosi napilapokban ismeretterjesztő cikkeket is publikált.

Fő műve:
Leíró géptan, 1888.