Jókai Mária
* Aha, 1937. január 18. – / pedagógus, néprajzi gyűjtő
Komáromban elvégezte az óvónőképzőt, majd 1955-ben Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett. Nyugdíjba vonulásáig (1997) különböző zoboraljai általános iskolákban oktatott (Kalász, Gímes, Barslédec). Pedagógusi munkája során Zoboralja magyar néphagyományait gyűjtötte és tanítványait a zoboraljai dalok, gyermekjátékok, néptáncok és népviseletek szeretetére nevelte. Barslédecen 1974-ben tájházat alapított, ahol a zoboraljai népi kultúra tárgyi emlékeit gyűjtötte össze. Méry Margit (Tardoskedd) néprajzkutatóval közösen cikksorozatot írt a pozsonyi Hétbe a szlovákiai magyar népviseletekről, amiből később egy könyvet is összeállítottak (Szlovákiai magyar népviseletek, 1998).
Munkásságát 2000-ben Életfa-díjjal, 2009-ben pedig a Magyar Királyi Szent László Lovagrend Lovagi Vaskeresztjével ismerték el.
Főbb művei:
András-naptól farsangig Nyitra vidékén, 1998;
Hamvazószerdától Szent Ivánig Nyitra vidékén, 2003;
Szent Ivántól Kisasszonyig, 2004;
Márton-naptól Márton-napig, 2005;
Népi gyógymódok és tisztálkodási szokások, 2008.
