Jávor Béláné Feszty Ilona

* 1842. agusztus 18., Ógyalla – † 1896, december 15., Ógyalla / társadalmi élet szereplője

Született 1842. augusztus 18-án. Első gyermeke volt a 20 éves anyának és a 23 éves Szilveszter apának. A családanyának minden házimunkában segédkezett. Mivel ő volt a hat testvér közül a legidősebb, így az ő feladata volt az is, hogy öccsei nevelésében segítsen édesanyjának. Budapesten, a Hatvani utcai Leánynevelő Intézetben nevelkedett. Itt ismerkedett meg többek között Ferenczy Idával, aki a későbbiekben a királyné udvarhölgye lett.
Ilona szépségére és kedvességére minden ógyallai fiatalember felfigyelt. Az Ógyallán élő Bicsányi szolgabíró komolyabban is udvarolni kezdett az élénk tekintetű csinos lánynak. Megismerkedésük után a férfi úgy gondolta, hogy elég komoly kapcsolatuk ahhoz, hogy elkötelezzék magukat a házasság irányába. Az esküvő időpontját május 12-re tűzték ki.

Bicsányit időközben áthelyezték Ipolyságra, ezért leendőbeli feleségével csak levelezés útján tudták tartani a kapcsolatot. Megegyeztek, hogy a húsvéti ünnepekre a vőlegény hazalátogat Ógyallára, azonban ez nem valósult meg, mivel a vőlegénynek sürgős hivatali ügyek miatt le kellett mondani a találkát. Ilona lobbanékony természete következtében súlyos döntést hozott. Lehúzta ujjáról a gyűrűt, és elpostázta leendőbelijének minden egyéb írás nélkül.

Mint már kiderült, Ilonára sok férfi felfigyelt abban az időben. Nem történt ez másképp Dr. Jávor Bélával sem. Jávor Béla volt Ógyalla és egyben a községben állomásozó katonaság hivatalos orvosa is. Komoly szándékkal udvarolt Ilonának, majd Ilona úgy döntött, hogy felveszi a kapcsolatot a férfival. Esküvőt terveztek, és az időpontot pontosan május 12-re teszik. Jávor nagyon örült Ilona elhatározásának, így mindent megadott az asszonynak, amire csak szüksége volt. Biztos volt abban, hogy Ilona is viszont szerette őt. Ám ez nem így volt. Ilona szíve még mindig Bicsányi után vágyódott, és ez a meggondolatlan gyűrű-visszaküldés egész életére kihatással volt.
Dr. Jávor Béla és Ilona a családalapításon is gondolkodtak, ám nem volt szerencséjük. Ilona már fiatal kora óta beletanult a gyermeknevelésbe, hisz öccseit, névszerint: Lajost, Árpádot, Gyulát, Istvánt és Bélát gondosan nevelte, ápolta, mivel ő volt a család legidősebb sarja.
Jávor Bélával ikerlányaik születtek, akik azonban nem sokkal a születésük után meghaltak. Ilonát roppant mélyen érintette a dolog, hiszen ő mindíg is szeretett volna felnevelni egy saját gyermeket. A későbbiekben azonban egy súlyos operáció következtében kiderült, hogy Ilona semmiféleképpen sem szülhet gyermeket.
A házaspár bánatában elhatározta, hogy örökbe fogadnak valakit. Ilona elment a budapesti lelencházba, ahol egy kislányt szeretett volna örökbe fogadni. Az apácák ajánlottak egy leánygyermeket, de Ilona egy csecsemőt akart. Ekkor észrevett egy élénk tekintetű, kedves fiúcskát, aki rámosolygott, így rögtön elnyerte tetszését, ezért őt választotta. Férjével közös beleegyezéssel adoptálták a csecsemőt. Ilona ekkor még nem tudta, hogy ez volt élete második ballépése.
A házaspár továbbra is Ógyallán élt, ahol barátságos otthonuk a hatalmas gesztenyefákkal és a 28 fajta rózsából álló rózsakertjükkel a társadalmi élet központja volt.
Jó barátságot ápoltak Konkoly–Thege Miklós csillagász családjával, ugyanis Jávor Béla násznagya Konkoly–Thege Ede – Miklós édesapja – volt.
Fráter Lóránd a híres nóta- és zeneszerző, aki az Ógyallán állomásozó huszárszázadnál volt tiszt, gyakori vendége volt a Jávor családnak. Egy katonai szemle alkalmával József főherceg is eljött Ógyallára a Jávor családhoz ebédelni. Az ebédnél felszolgált földieper nagyon elnyerte a főherceg tetszését, ezért megkérte Ilonát, hogy mutassa meg neki az ültetvényt, majd adjon belőle töveket és indákat.
Jávor Ilona sokat tartózkodott Budapesten illetve a Margit-szigeten, sőt az ország több fürdőhelyén is, mivel különös idegbaját kezeltetnie kellett. Egy alkalommal, mikor Szliácson vett részt egy gyógykezelésen, furcsa beszélgetésnek lett a tanúja. Egy férfi azt mesélte el, hogy legjobb barátja milyen rossz idegi állapotba került,mert eljegyzett menyasszonya visszaküldte a gyűrűt minden egyéb szó nélkül. Ilona tudta, hogy a volt ipolysági főszolgabíróról van szó, így nagyon lesújtotta őt a dolog. A hallottaktól ájultan esett össze. Ekkor kezdődött még fokozottabb mértékben az idegbaja.
Ilona nagyon jó kapcsolatot ápolt Jászai Marival, Feszty Árpád egykori szeretőjével.
Őszintén leveleztek egymással, lelkitársai voltak egymásnak.
Íme egy levélrészlet Jászai Maritól :
…” Szerettem volna egészségetekről is tudni valamit, ami, miután nem szólsz róla, azt hiszem a legjobb. Az apróságot reméltem személyesen elhozni, de folyton dolgom van.
…. Kedden ismét dolgom van, így tehát, fájdalom, nem tudom mikor lehetek oly igazán boldog, hogy egy-két napot Veletek tölthessek?
Az az édes gyerek hogy van? Emlegess neki néha, hogy el ne felejtsen. Jókedvű, mosolygó?
Az operációra mit szólt az apja? Alig várom hogy lássalak. Urad tudom nincs otthon tehát csak kettőtöket ölellek és ölellek és ölellek igaz szívemből.
Mária”
Jávor Jenő, az adoptált gyermek állandó rettegésben tartotta a családot, mivel minden iskolából eltanácsolták őt. Jenőnek mindene megvolt, mégis lopott, csalt. Később villamossági szakmájával Pesten álláshoz jutott, ám ekkor kezdődtek el az igazi gondok. Megbízhatatlan, hanyag életmódot folytatott. Apja nem tudta fizetni tovább a fiú adósságait, így fiukat elküldték Amerikába, ahol ugyanis épp munkaerőt toboroztak. Jávor és Feszty Béla levitték Fiuméba, ahol a kivándorlókat összpontosították. Ezután a fiú egyszer írt haza szüleinek, majd onnan kezdve soha többé nem jelentkezett.

Jávor Ilona egészségi állapota továbbra is romlott. Több alkalommal volt a Schwartzerben kezelésen. Később megtudta hogy Bicsányi Döblingben az elmegyógyintézetben meghalt. Ennek következtében férje méregporaival követte el az első öngyilkossági kísérletét.

1896-ban az egész ország ünnepelt és a milleniumi hangulat uralta a közvéleményt. Ekkor mutatták be a Feszty Árpád által megfestett “Magyarok bejövetele” című körképet. Ilona is büszke volt testvérére, így karácsonykor Ógyallán megrendezésre került egy családi ünnep.

Ilona azonban nem bírta tovább, így 1896. december 15-én éjjel az ógyallai orvosi házban kivette férje fiókjából a revolvert és három szobával odébb agyonlőtte magát. Hajnalban találtak rá, 54 éves volt.

Az ógyallai temetőben nyugszik, ahol egy hatalmas sírkő jelzi, hogy:
“Itt nyugszik Jávor Béláné Feszty Ilona és 1916-tól a 89 éves korában elhunyt Dr. Jávor Béla királyi tanácsos, Komárom vármegye nyugalmazott főorvosa, 1848-49-i honvéd főhadnagy, m.k. honvéd ezred orvosa, a Ferenc József-rend lovagja”.