Horn (Eichorn) Ede

* Vágújhely, 1825. szeptember 25. – † Budapest, 1875. november 2. / közgazdász, statisztikus, politikus

Rabbinak készült. Nyitrai, pozsonyi és prágai teológiai tanulmányai után Pesten a bölcsészeti karon tanult. Pozsonyban jelentek meg első publicisztikái az Orient, az Allgemeine Zeitung Judentums, és a Pressburger Zeitungban. Pesten alapítója az Izraelita Magyarító Egyletnek. 1848 ban szerkesztette a Der ungarische Israelit c. hetilapot, majd izraelita tábori lelkész volt a szabadságharcban. Világos után emigrált. Lipcsében, Brüsszelben és Párizsban működött közgazdasági íróként, 1860-ban Garibaldi légiójának tagja, majd a Szuezi-csatorna Bizottság másodtitkára. 1869-ben hazatért, a Neuer Freier Lloyd szerkesztője és a Hon munkatársa lett. 1870-ben Tisza Kálmán csoportjához csatlakozva országgyűlési képviselő, 1875-től kereskedelmi államtitkár. Közreműködött a Pest-Budai Munkásképző Egylet megalakításában, megkísérelte azt polgári vezetés alá vonni. Széles körű publicisztikai működést fejtett ki, különösen az emigrációban.

Főbb művei:
Zur Judenfrage in Ungarn, 1847;
A reformált zsidóság elvei, 1848;
Népfelség, 1849;
Ludwig Kossuth I-III., 1851;
Statistisches Gemälde des Königreichs Belgien, 1854;
Franz Rákóczy I-II., 1854;
La Hongrie et l’Autriche de 1848-59, 1859;
La Hongrie en face de l’Autriche, 1860; La Hongrie et la crise européenne, 1860;
La liberté des banques, 1866;
Bankszabadság különös tekintettel a magyar bank mozgalomra, 1870;
Államháztartásunk rendezéséről, 1874.