* Bártfa, 1549. április 24. – † Augsburg, 1618. május 31. / orvosdoktor, polihisztor
Szülővárosa költségén 1566-tól Wittenbergben, majd Lipcsében és Bázelben tanult filológiát és orvosi tudományokat. Latinul verselt és a matematikában is járatos volt, ezért 1575-ben az augsburgi gimnázium matematika, logika és ékesszólás tanárává is megválasztották. Az orvosdoktori cím megszerzését (Bázel, 1576. április 12.) követően tanított a bázeli egyetemen, majd Augsburgban orvosi praxist is folytatott és egy helyi patrícius lányát feleségül véve végleg letelepedett a városban. 1580–1617 között a városi gimnázium igazgatója volt. Számos latin és német nyelven írt művet publikált. Földrajzi témájú az Epitome geographiae veteris et novae, amely egyfajta fizikai és csillagászati földrajznak tekinthető és összegezte benne a földdel kapcsolatos ismereteket. Emellett több, a gyógynövényekkel, az állatokban található gyógyhatású anyagokkal foglalkozó latin nyelvű munkát fordított németre, de görög szerzőket is átültetett latinra. Legjelesebb műve a Thesaurus Sapientiae et Linguae Germanicae, cum significatione Haebraica, Graeca, Anglica, Hungarica, Italica etc. Pars I. Augustae Vindelicorum, 1616, amelyet azonban már halála miatt nem tudott folytatni.
