* Hidasnémeti, 1880. december 19. – † Székesfehérvár, 1959. április 16. / botanikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1940)

Kolozsvárott végezte egyetemi tanulmányait. Néhány évig tanársegéd is volt. Ekkor ismerkedett meg későbbi feleségével, Greisiger Irma Juliannával, akivel egy ideig Szepesbélán laktak az apósánál, amikor 1909–1913 között a lőcsei gimnáziumban tanítottak. (Előtte a makói gimnáziumban működtek.) Győrffy 1913-ban visszakerült Kolozsvárra, ahol magántanár, majd rendes tanár volt az egyetemen. Az I. világháború után a kolozsvári egyetem előbb Budapestre, majd Szegedre költözött át és itt Győrffy István megalapította az új botanikai tanszéket és létrehozta az egyetem füvészkertjét. Szegedi éveiben kétszer is dékánná választották a Matematikai és Természettudományi Karon, majd 1929–1930-ban rektor is volt. 1940–1944 között ismét a kolozsvári egyetem tanszékvezető professzora volt. 1940-ben az MTA levelező tagjává választotta, de 1949-ben tagságától megfosztották, ezt csak 1989-ben állították helyre. 1944–1945-ben a salzburgi múzeum tudományos munkatársa volt. 1945-ben visszatért Magyarországra és nyugdíjasként a Mátra vidékén, Gyulán, végül Csákvárott élt. Fő kutatási területe a briológia volt.
A mohák környezettanával, flórájával, fejlődési rendellenességeivel foglalkozott. Feleségével több mint 30 éven át rendszeresen vizsgálták a Magas-Tátra növényvilágát, de időnként madártani megfigyelésekről is beszámolt (Lucés jegenyefenyő magvát evő madarak. Aquila, 1910; A szirti sas a Kárpátokban és a Mátrában. Aquila, 1947). Szegedi és kolozsvári professzorsága idején is a nyári szünidőket általában Szepesbélán és Lőcsén töltötték. 1915–1919 között szerkesztője volt a Kolozsvárott kiadott Botanikai Múzeumi Füzeteknek, 1924–1944 között a Szegeden megjelenő Folia cryptogamicanak. Sok új fajt és nemzetséget fedezett fel, róla is több fajt neveztek el. A magyar növénynevekről és a népies növénynevekről cikket is közölt. Fia, Győrffy Barna növénygenetikus és biokémikus volt.

Főbb művei:
Briológiai adatok a Magas- Tátra flórájához (a Magyar Botanikai Lapokban közölt cikksorozat), 1905–1925;
Pozsony környékének máj- és lombosmoha flórája (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai), 1907;
Kárpátalja növényvilága és gyakorlati haszna, valamint megoldatlan kérdései, 1942;
Erdély virágtalan növényei a kutatás jövőt néző megvilágításában. (Erdélyi tudományos füzetek. 152., Kolozsvár), 1943.