* Pozsony, 1884. február 29. –  † Budapest, 1971. október 27. / mérnök, geodéta

Oklevelet a budapesti József Műegyetemen szerzett (1906). 1906-tól a geodéziai tanszéken tanársegéd. 1910-ben doktorált. Számos hazai és külföldi vízépítési műtárgy tervezésében és építésében vett részt, ő tervezte a csepeli szabadkikötő műtárgyainak többségét. 1920-tól földmérői munkakörben dolgozott, főként a tagosításokkal foglalkozott. A tagok numerikus tervezéséről írt tanulmányai új utakat nyitottak a magyar geodéziai gyakorlatban. Hajnal Sándorral együtt nevéhez fűződik a budapesti I. és II. rendű szintezési hálózat kifejlesztése.

Főbb művei:
A közvetlen hosszmérés pontossága, 1919;
Új tagok numerikus tervezése a tagosításban, 1942;
Budapest–Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő távlati fejlesztésének tanulmánya. 5. Magasépítési rész (Fekete Györggyel), Bp., 1959).