Gonda Béla
* Szőlőske, 1851. december 28. – † Budapest, 1933. augusztus 7. / mérnök, vízügyi szakíró, egyetemi magántanár, technikatörténész
A sárospataki gimnáziumban érettségizett Műegyetemi tanulmányait Bécsben kezdte, majd a budapesti műegyetemen szerzett 1873-ban mérnöki oklevelet. A Felső Torontáli Ármentesítő Társulatnál kezdte munkásságát, majd a Magyaróvári Gazdasági Akadémián (1877), a budapesti József Műegyetemen (1878–1882), a felső ipariskolában (1880–1882), később a Budapesti Külkereskedelmi Akadémián tanított. 1878-ban a mezőgazdasági vízépítés egyetemi magántanárává nevezték ki. 1877-ben alapította a Gazdasági Mérnök (később Műszaki Hetilap) c. gazdasági–műszaki szaklapot. 1882-től a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium műszaki tanácsának főmérnöke, 1893-tól a hajózási, Vaskapu-szabályozási és kikötő építési osztály vezetője volt. A Vaskapu-szabályozás terén szerzett érdemeiért számos hazai és külföldi kitüntetésben részesült. A Vaskapu-csatorna befejezése után megbízták a csepeli Nemzeti- és Szabadkikötő tervének kidolgozásával, amellyel 1907-ben készült el. 1897-ben megindította a Magyar Hajózás c. szaklapot. A Magyar Adria Egyesület megszervezője és 1910-től elnöke, valamint a Tenger c. szaklap szerkesztője volt. Több tudományos expedíciót szervezett az Adrián, a magyar tengerkutatás megteremtője. 1913-ban nyugalomba vonult. Felállította az első magyar nemzetközi szabadalmi irodát (1880), új alapokra fektette a vasúti, a posta- és a hajózási tisztek nevelését. 1918-ban megalapította a Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomda Rt.-t és a Bethlen könyvkereskedést. A magyar református közélet aktív résztvevője volt. A Borovszkyféle vármegye-monográfiák Fiuméval és a magyar–horvát tengerparttal foglalkozó kötetének társszerzője volt. Szülőfalujában utcát neveztek el róla.
Főbb művei:
Az al-dunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag szabályozása (német és francia nyelven is), 1892;
Vásárhelyi Pál élete és művei, 1896;
A magyar hajózás (német és francia nyelven is), 1899;
A tengeralattjáró hajók, 1915;
Türr István életrajza, 1925.
