Gömöri Jenő Tamás

* Privigye, 1890. okt. 31. – † Budapest, 1969. dec. 5. / lapszerkesztő, publicista, író, költő

1910-ben Bp.-en megindította a Modern Könyvtár c. kiadványsorozatot, melyben 1915-ig a magyar és világirodalom színvonalas alkotásait adták ki. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak bukása után emigránsként Bécsben és Po.-ban élt, itt adta ki 1921-ben a csehszlovákiai magyar irodalom első színvonalas folyóiratát Tűz címen, mely a hazai írók mellett főként az emigránsok alkotásait közölte. A folyóirat szerkesztőségét később Bécsbe helyezte át, ahol német lapoknak is szerkesztője volt, s megindította az Új Modern Könyvtárt (1920–1922). A két vh. között évekig élt Szobráncon, publikált a PMH-ban, a Korunkban, valamint a prágai és bécsi német lapokban. 1945 után Solymáron, majd Nagykovácsin élt élettársával, N. Jaczkó Olga írónővel. Sokat fordított magyarra és németre, ő volt Thomas Mann első magyar fordítója.

Művek: Ítéletidő, r. (N. Jaczkó Olgával), Bp. 1936; Van ember, aki tudja, ki vagyok, vál. v., uo. 1937; Érett élet, v., uo. 1943; A Siralomházban, v., uo. 1946; A József-utcai versek, uo. 1948; Babona, babona, tizenhárom babona, v., uo. 1948.

Irodalom: Jaroslava Pašiaková: Folyamatos múlt, 1981.

Cs. S.