* Pozsony, 1900. november 30. – † Nyitra, 1974. február 21. / mezőgazdász, egyetemi tanár, szakíró

A magyaróvári Gazdasági Akadémián gazdászoklevelet szerzett, tanulmányait a budapesti Egyetem Közgazdaságtudományi Karának mezőgazdasági szakán és a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta, ahol doktorált (1939). Különböző gazdaságokban dolgozott, 1938-ban a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara tanácsosa, 1939-től igazgatóhelyettese lett. 1945 után a nagysurányi, majd a szeredi cukorgyár célgazdaságában tevékenykedett. 1952-ben a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola (ma: agráregyetem) földművelési tanszékén tanár lett. A talajműveléssel, a trágyázással, a búza, a kukorica és a burgonya termesztésével foglalkozott. Munkássága elismeréséül a gödöllői Agrártudományi Egyetem a mezőgazdasági tudományok t. doktorává avatta (1970). Kb. 280 tudományos értekezést és népszerűsítő cikket írt magyarul és szlovákul. Számos szlovák és cseh szakkönyvet fordított magyarra.

Fő műve:
A búza jobb bokrosodásának kihasználása a termésfokozás céljából, 1939.