* Temesvár, 1895. jan. 12. – † Budapest, 1968. jún. 18. / költő, író, publicista
Iskoláit Eperjesen végezte, ugyanitt filozófiát és jogot hallgatott. Tanulmányait a háború szakította meg, 1915-ben a frontra vezényelték. Fogságba kerülve részt vett a hadifoglyok forradalmi mozgalmaiban, harcolt Mongólia, Szibéria, Mandzsúria harcterein. Egyik verse tanúsága szerint Sanghajba is eljutott. 1918 tavaszán tért vissza Magyarországra, részt vett az őszirózsás forradalomban, a kommün alatt a bp.-i vörösőrségnél szolgált, 1920 elején Csehszlovákiába emigrált, előbb Dolhán (Kárpátalja), majd Komáromban volt helyi titkára a CSKP-nak. Mozgalmi tevékenysége miatt 1924-ben megvonták állampolgárságát. Ettől kezdve fokozatosan visszavonult a mozgalmi élettől. 1933–1938-ban a Magyar Újság belső munkatársa volt, Ács Pál néven sűrűn írt az antifasiszta és háborúellenes Magyar Napba (1936–1938). A fasizmus éveiben illegalitásban élt. 1945-ben Magyarországra költözött, nyugdíjazásáig a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió munkatársa volt, az irodalomtól visszavonultan élt.
Szórványos előzmények után 1920-tól jelentek meg versei, tárcái. Főként baloldali vagy polgári radikális lapok (Kassai Munkás, Tűz, Ék, Korunk, Periszkóp, Az Ember, Akasztott Ember, Új Szó, Az Út stb.) közölték írásait. A német aktivizmus, Ady költészete, Kassák szabad versei és erőteljes nyelve, Barta Sándor abszurd és groteszk elemekkel átitatott stílusa és forradalmi indulata, osztályöntudata hatott rá. Verseinek zömét eleinte agitatív és mozgalmi célok motiválták, a harmincas években erőteljesen csökken mozgalmi lendülete, elmélyültebbé, meditatívvá és szubjektívvé válik költészete. 1938 után nem írt verseket.
Művek: Emberország, v., Komárom 1922; Tömeg, v., uo. 1923; Én öltelek meg?, elb., uo. 1926; Új játékok új színpadra, egyfelv., uo. 1926; Némák indulója, v., uo. 1935.
Irodalom: Fábry Zoltán: F. S. = F. Z.: ÖÍ 1., 1980; uő: Lírikusok Szlovenszkón. = uő: ÖÍ 4.; Szalatnai Rezső: Irodalmi menetrend Szlovenszkón, Magyar Figyelő 1933/1–2; Csanda Sándor: Első nemzedék, Po.–Bp. 1968; Fried István: „Csak Földet üvöltök és börtönt döngetek“, ISZ 1971/7; Fábry Zoltán válogatott levelezése 1916–1976 (szerk. Csanda Sándor és Varga Béla), 1978; Fónod Zoltán: Üzenet, Bp. 1993, Po. 2002.
Sz. Z.
