* Bacsfa, 1885. ? – † Budapest, 1978. ? / író, lapszerkesztő
Csallóközi dzsentricsaládból származott; jogi tanulmányai elvégzése után Szencen szolgabíróként, Po.-ban megyei árvaszéki ülnökként működött. Az 1918-as államfordulat után elbocsátották állásából, s a bacsfai 80-90 holdas családi birtokra vonult vissza. 1936-ban Győry Dezső riportot írt róla; megállapította, hogy mintagazdaságot csinált birtokából, s közben irod. kedvteléseinek is hódol. Közéleti viszonylatban a magyar ellenzéki pártok híve volt, az SZMKE nyugat-szlovákiai körzetének vezetőségébe tartozott, aktívan közreműködött a magyar részről 1936-ig botorul elhanyagolt járási közművelődési testületek országos kiépítésében, s a somorjai járási közművelődési testület elnöke volt. Ezért a tevékenységéért a csehszl. hatóságok 1945-ben háborús bűnössé nyilvánították, s egy kis csomaggal átdobták az országhatáron.
Olvasottsága mellett birtokában volt annak a félig nemesi, félig népi szóbeli költészeti értékű anekdotaanyagnak, mely a csallóköziek emlékezetében a két vh. között már pusztulóban volt. Kukkónia lelke c. művében ezt mutatta be. E művét és tört. regényét a jobb kritikusok lebecsülték, úttörő irodalomtörténészünk, Kemény G. Gábor viszont, ha röviden is, de elismerően írt róluk. Lapszerkesztőként rövid ideig működött: a Tátra c. irod.krit. folyóiratnak 1938 ápr.-tól jún.-ig (megszűnéséig) volt a főszerkesztője.
Művek: Kukkónia lelke, Kassa 1932, 2. kiad. 1993; Bocskay angyalkái, r., Bp. 1942.
Irodalom: Győry Dezső: Diskurzus egy régi kúrián – Kisebbségi élet az „Aranykertben“, MÚ 1936. ápr. 1–5.; Kemény G. Gábor: Így tűnt el egy gondolat…, Bp. 1940; Koncsol László: Előszó a Kukkónia lelke 2. kiadásához.
T. L.
