* Stósz, 1858. december 2. – † Budapest, 1922. március 10. / jogász, mezőgazdasági és állategészségügyi szakember, főiskolai tanár
Budapesten jogot végzett 1881-ben, de már 1880-tól a földművelésügyi minisztériumban működött, 1892-től az állategészségügyi osztályon. 1885–1912-ben az Állatorvosi Főiskola előadója volt. 1896-ban a vízügyi, majd a mezőgazdasági szakoktatási osztályra került. 1912-től a vámpolitika és mezőgazdasági statisztikai osztály vezetője. 1918-ban államtitkár lett. Nyugdíjazása után 1916-tól a Mezőgazdasági Kísérleti Tanács alelnöke, 1918-tól a Külforgalmi Tanács, 1920-tól a Gyógy- és Ipari Növényforgalmi Iroda elnöke. Cikkei szak- és napilapokban jelentek meg.
Főbb művei:
A magyar közigazgatás szervezete és állategészség-rendőriszabályok, 1893;
Állategészségügyi rendeletek gyűjteménye, 1895;
Állategészségügyi közigazgatás, 1902;
A magyar mezőgazdasági kísérletügyi intézmények, 1910.
