Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Dénes György; e. n. Dusik Dániel

* Pelsőc, 1923. máj. 24. / költő, műfordító, szerkesztő

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1938– 1942-ben polgári iskolába járt Tornalján, 1942–1943-ban kereskedelmi középiskolát végzett Rozsnyón, 1945–1948-ban alkalmi munkás volt Pelsőcön. 1948–49-ben laboránsként, bérelszámolóként dolgozott a gömörhorkai cellulózgyárban, 1950–51-ben a Csemadok KB titkárságának alkalmazottja volt Po.- ban, majd 1951-től nyugdíjazásáig (1985) a Csehszlovák Rádió magyar adásának irodalmi adásait szerkesztette. 1971-ben Madách-díjjal tüntették ki, 2003-ban pedig a Posonium Irodalmi Díj Életmű-díját kapta költői és szerkesztői munkásságáért. A Szlovák Köztársaság Ezüstérmével is 2003-ban tüntették ki.
– Publikálási tevékenysége 1943-ban kezdődött, egy tehetségkutató versenyen Budapesten díszoklevelet és ezüstérmet kapott. 1946-ban (Hencz Zoltánnal közösen) magánkiadásban (szamizdat formában) jelent meg Vagyunk, vagyunk, vagyunk című kötetük.

– Versei, karcolatai, könyvismertetései először az Új Szóban,majd a korabeli lapokban (Fáklya, Dolgozó Nő, Szabad Földműves, Új Ifjúság, Hét, ISZ stb.) jelentek meg. Első versét (Nyári mezőkön címmel) Dusik Dániel név alatt 1949 szeptemberében közölte az Új Szó. Munkássága szempontjából az Új Szó meghatározó volt, versei rendszeresen itt jelentek meg. Az 1956-os magyarországi  eseményeket  követő  években –„szimpatizánsnak” minősítve – a lap főszerkesztője 1957 és 1963 között „nemkívánatos” szerzőnek tekintette, verseit, írásait kitiltotta a lapból. A közhiedelemmel ellentétben sohasem volt a CSKP tagja. A Szlovák Rádió magyar adásának irodalmi szerkesztőjeként rendszeresen közölte a szlovákiai magyar írók és költők műveit. Számos interjút készített a rádióban a kortárs magyar és szlovák írókkal.
– Költőink közül 1948 után neki jelent meg először önálló verseskötete Magra vár a föld (1952) címmel. A sematizmus béklyóitól csak a 60-as évek közepén szabadult meg. Az 1966- ban megjelent Évek hatalma c. kötetében a magány, az öregedés, a halál került versei középpontjába, ám a közösség gondját, az itteni magyarság tragédiáját is a sajátjaként élte meg. Görömbei András szerint: „Az elmúlással, az idővel való állandó küzdelem új, érzékenyebb szemléletet hozott D. költészetébe. A pusztulással való számvetés, főként az utóbbi köteteiben, új színt jelent, drámaibb, konkrétabb, meggyőzőbb lírai valóságot revelál.” Biztos formakultúrájú, elégikus hangú, érzelemgazdag költő. Gyermekirodalmunk fejlesztésében is jelentős szerepet vállalt, különösen tapasztalható ez a 70-es évek második felében megjelent gyermekverseiben. „…sikerült megújítania eszközeit, s egyfelől a Weöres Sándor-i, másfelől a Nemes Nagy Ágnes-i gyermekvers vonzáskörébe kerülve három, összmagyar viszonylatban is kiváló, csupamuzsika, csupa-szín, csupa-ötlet, illetve a gyermeki érzelmek legkülönbözőbb húrjait megzengető gyermekverskötetet is kiadott.” (Bodnár–Tóth: Nyomkereső). Hazai (Szélkiáltó, 1966; Jelenlét, 1977; Tűzpalota, 1990;) és magyországi (Szélén az országútnak, Bp., 1990) versantológiákban egyaránt szerepel. A Most cez Dunaj (Híd a Dunán, Vojtech Kondrót fordításában) című antológiában is megtaláljuk. Egyes versei orosz, cseh, szlovák, bolgár fordításban is megjelentek. Cseh és szlovák költőket fordított, köztük E. B. Lukáè verseit is, akivel baráti kapcsolata volt.

Művek: Magra vár a föld, v., 1952; Kék hegyek alatt, v., 1955; Hallod, hogy zengenek a fák?, v., 1962; Évek hatalma, v., 1966; Az idő börtönében, vál. v., 1970; Mélység fölött, v., 1972; Tücsökhegedű, gyv., 1974; Szemben a mindenséggel, v., 1976; Fenyéren boróka, v., 1979; Virágzó némaság, v., 1981; Haj- naltól alkonyig, vál. v., 1983; Pipitér, gyv., 1984; Bükkfamakk, gyv., 1987; Elfogy a fény, 1988; Zebramadár, gyv., 1991; Sétálni ment három kalap, gyv., 1994; A tüsszentős király, gyv., Somorja 1999; Írók fényben és árnyékban, íróportrék, emlékek, 2001; Toronyiránt száll a csóka, leporelló, 2002; Vaskabóca, vál. gyv., Dsz. 2003; Hattyúk éji dala, vál. és új v., 2003.

Irodalom: Bodnár Gyula: Sokszemközt D. Gy.-gyel, VÚSZ 1975/15; Tóth László: Vita és vallomás, ISZ 1978/2; Alabán Ferenc: A folytatás és a változás jegyében, ÚSZ 1982; Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945–1980, Bp. 1982; Zs. Nagy La- jos: A perceket riadtan összeseprem, Hét 1983/9; Dusza István: A múló idő dalosa, Nő 1984/2; Bod- nár Gyula–Tóth László: Nyomkereső, Dsz. 1994; Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945–1999) I., 2000.

O. Á., F. Z.

Kategóriahelyi
Működési ideje20. század / 21. század
Tevékenységi körműfordító / szerkesztő
ForrásinformációkA cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004, Főszerkesztő: Fónod Zoltán, Második javított, bővített kiadás.
Rövid URL
ID124828
Módosítás dátuma2021. február 5.

Hibát talált?

Üzenőfal