Csontosi János

* Eperjes, 1846. október 26. – † Budapest, 1918. október 25. / könyvtáros, az MTA tagja

1863–1867 között Esztergomban és Nagyszombatban teológiai tanulmányokat folytatott, 1869-ben szentelték pappá. 1869–1871-ben Ipolynyéken, majd Nagyorosziban volt káplán. 1872-ben kilépett a katolikus egyházból és áttért az evangélikus hitre. 1874–1893 között Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott, 1881-től mint a kézirattár vezetője. A pártfogója, Pulszky Ferenc ellen indított megalapozatlan támadásoknak ő is áldozatává vált, miután állítólagos visszaélések miatt fegyelmi eljárást indítottak ellene és távoznia kellett a könyvtárból. 1913-ban bebizonyosodott az ártatlansága, de rehabilitálására nem került sor. Kutatóként elsősorban írástörténettel (paleográfiával) és kézirattannal foglalkozott, 52 corvina felfedezése és visszaszerzése is az ő érdeme volt. 1879–1892 között a Magyar Könyvszemle szerkesztője volt. Az MTA 1883-ban választotta levelező tagjává.

Főbb művei:
A Konstantinápolyból visszaérkezett Corvin-codexek bibliographiai ismertetése, 1877;
Ismeretlen magyar codex herceg Lobkowitz Mór raudnitzi könyvtárában, 1879;
Magyarországi könyvmásolók és betűfestők a XIV–XV. században, 1879;
A Budapesti Országos Könyvkiállítás latin kéziratai, 1882;
Mátyás király és Beatrix királyné arcképei Corvin-codexekben (németül is), 1888;
Két modenai Corvin-kódex története, 1892.