* ~1685/87 † 1755/56, Apácaszakállas / csallóközi prédikátor

Tóth Mihály: Csokonai Ferenc (1685?–1755?) csallóközi prédikátor és egy további – eddig ismeretlen – Csokonai

Csokonai Ferenc születésének és halálának évszámai csak körülbelüliek, viszont életpályája, szolgálati helyei a szerencsésen fennmaradt anyakönyvek és kordokumentumok alapján végigkövethetőek. Rokoni kapcsolatát a költő Csokonai Vitéz Mihállyal az irodalomtörténészeknek és genealógusoknak eddig nem sikerült meghatározniuk. Erre a titokra fogunk most fényt deríteni.
Csokonai Vitéz Mihály életrajzát a tankönyvek és a lexikonok így vezetik be: „A magyar felvilágosodás legnagyobb lírikusa.” „A magyar nyelvű irodalom második világirodalmi rangú egyénisége – Balassi után Csokonai Vitéz Mihály.”
Az iskolai tankönyvekben azt találjuk, hogy költőnk Debrecenben született (1773. november 17.), és ott is halt meg (1805. január 28.). Édesapja Csokonai József borbély-sebész (vagy kirurgusmester), anyja Diószegi Sára. Felmenőiről többet csak a lexikonok írnak. Az iskolai évek elmúltával aztán egyesek, Petőfinek köszönhetően, már csak a költő szállóigévé vált „feledékenységét” emlegetik, mely szerint egy alkalommal olyan jól érezte magát egy társaságban, hogy „csapot, papot, mindent elfelejtett.” Azt sem kell komolyan venni, hogy költőnk annak idején tényleg elfeledkezett volna a papokról, nagyon is jó barátságban volt velük; és ami még fontosabb: nagyapja és dédapja is református pap volt.
A nagyapa, Csokonai László előbb Győrben volt rektor, majd lelkész Ácson (1726–1743), Győrben (1743– 1749), Kömlődön (1749–1753) és Alcsúton (1753–1762). Mészöly Géza alcsúti lelkész 1906-ban ezt írta egykori elődjéről: „Hihetőleg a régi sírkertben, jelenleg a lelkész kertjében a hegyen a diófák alatt alussza álmát” – korábban elhunyt felesége, Angyal Zsuzsanna mellett. (Az idézet dr. Alföldi Kálmán ácsi helytörténész könyvéből való, akire később még utalunk.)
A dédapáról, Csokonai Ferencről nagyon keveset tudunk. 1700 körül szolgálati helye Oroszi (Nemesoroszi) volt, majd egy későbbi, 1712-ből való adat szerint Kisszecsén (Felsőszecse) tanácsbíró lett. Ezek a gyülekezetek a Barsi Református Egyházmegyében vannak. A mi Csokonai Ferencünk viszont a Csallóközben működött, menjünk át tehát az akkori komáromi egyházmegyébe.
Felvidéki gyülekezeteink egyik legrégebbi dokumentuma a rétei feljegyzési és keresztelési könyv (1701–1717). Ebből tudjuk, hogy „Csokonai Ferentz hozzánk költözése s jövetele előtt Felső Szakállosi (ma Apácaszakállas – T. M. megj.) Lelki Pásztor, és introducáltatott az akkor folydogáló 1711. Esztendőben. Pünkösd havának 16. napján.”
Szolgálati helyei így következtek: Réte (1711–1713), Nemesócsa (1713– 1718), Vágfarkasd (1718 – cca. egy hónapig), Nagykeszi (1718–1727) és Apácaszakállas (1727–1755).
1755 márciusától már Tasnádi Székely Mihály az apácaszakállasi lelkész. Csokonai Ferenc feltehetően haláláig van ott, de ez nem deríthető ki (keresztelési anyakönyv 1737-től, házassági és halotti anyakönyv csak 1776-tól van). Csokonai Ferenc bizonyára vezetett anyakönyvet Apácaszakállason már szolgálata kezdetétől, hiszen így tett korábban Rétén, Nemesócsán és Nagykeszin is. Kár, hogy az egykor minden bizonnyal létezett anyakönyv eltűnt az idők folyamán…

Rokoni kapcsolata a költővel

Kezdetben Csokonai Ferenc és László között magam is apa-fiú kapcsolatot véltem, annál is inkább, mivel a nemesócsai gyülekezet dokumentumai közt Virágh Vince korábbi lelkész egyháztörténeti feljegyzéseiben is ez található. 2008 adventjében jelent meg dr. Alföldi Kálmán ácsi orvos-helytörténész Adatok az ácsi református egyház és a település történetéből című könyve, melyben részletesen ír Csokonai László életútjáról, és a csallóközi prédikátort, Csokonai Ferencet ő is Csokonai László apjával azonosítja.
Az interneten viszont megtalálható Györe Zoltán genealógus kutatásainak eredménye, aki komoly munkát végzett Csokonai Vitéz Mihály rokoni kapcsolatainak kutatásában. Ő – helyesen! – az oroszi Csokonai Ferencet tekinti a költő dédapjának, a csallóközi Csokonai Ferencet viszont anyakönyvi adatok hiányában nem tudja hová besorolni. Arra a kérdésre, hogy ki volt hát ő, maga magától kapjuk meg a választ – igaz, egy olyan dokumentumban, amely bárki számára még csak tíz éve hozzáférhető. A Csallóközi Kiskönyvtár sorozatban 2000-ben jelent meg Valesius Antal János Levelek 1725–1740 című könyve, mégpedig Csémy Lajos Valesius és kora című tanulmányával. Ez a kötet az első részében Valesius Antal Jánosnak, a komáromi egyházmegye akkori esperesének 139 levelét tartalmazza.
Egy 1738. augusztus 20-án Aranyoson kelt levelében Kamocsa lelkészének, Kotsis Sámuelnek a leányát ért sérelem miatt ír. Az ügyben magához kéreti az akkor Apácaszakállason szolgáló Csokonai Ferencet, aki két tanácsbíró jelenlétében nyilatkozik: „…ő kglme mind magát, mind házostarsát, in Summo gradu artatlannak mondgja, a mint kglmedhez kűldőtt leveleben magat declaralja, hogj sohol sem ő kglme sem Felesége, leg kisebb dologban az kglmed edes Leanját nem emletette, hanem egjkor Testvér Atjafianak Tss. Csokonai Laszlo U(ramna)k masoknak relatiojokból valamit emlétet, aztis nem ra/n/corbol, nem az Aszszonjnak prostitotiojára (!) valo Szandokbol, hanem inkabb tőbb njelveskedések(ne)k eltavoztatásának okáért, mint kisebb Atjafiat intette.”
Egyértelmű tehát, hogy a csallóközi prédikátor Csokonai Ferenc a költő nagyapjának a testvérbátyja! Ami az ominózus levelet illeti, egyéb tanulsággal is szolgál. Ajánlom elolvasásra és okulásra minden egyházi tisztségviselőnek, van mit tanulni Valesiustól. Többek között azt is, hogy hogyan kell a hasonló ügyeket gyorsan, méltányosan, törvényesen és keresztyéni módon megoldani.

Csokonai Ferenc gyermekei

Csokonai Ferencnek négy gyermekéről tudunk: 1712. március 12-én Rétén született Sámuel, 1715. szeptember 3-án Nemesócsán Ferenc, 1719. augusztus 15-én Nagykeszin József és ugyanott 1724. szeptember 25-én Mária.
Közülük József szintén a papi pályát folytatta a Komáromhoz közeli Naszályon. Annak fia, ifj. József ugyancsak lelkész, ugyancsak Naszályon; a legifjabb József pedig tanító. Róluk a már említett Györe Zoltán kutatásai alapján bárki sokkal többet megtudhat az interneten.
Mint látjuk, Csokonai Ferenc Sámuel nevű fia szinte napra pontosan kilenc hónappal Rétére kerülése után született. Nem minden alap nélküli lehet a feltételezés, hogy még Apácaszakállason nősült meg.

Egy eddig ismeretlen Csokonai: Lídia

Tehetjük ezt azért is, mert az apácaszakállasi anyakönyvben találunk még egy eddig ismeretlen Csokonait. Meghalt: 1794. február 16-án, néhai Nemes Both István özvegye, N(emes) Csokonai Lídia, 91 éves. Születési éve tehát 1703. Semmi okunk mást gondolni, mint azt, hogy ő Ferenc és László testvére. Lászlónak (a költő nagyapjának) születési dátumát a korábbi kutatók 1700 körüliben határozzák meg (apja szolgálati helye szerint Orosziban). Ferenc tekintettel arra, hogy 1710-ben már lelkész, 1685 körül születhetett. A költő dédapjának születési idejét így 1660 körülire feltételezhetjük.
Csokonai Lídiának hét gyermeke található az anyakönyvben. Figyelemre méltó, hogy 1756. május 16-án, Sámuel nevű fia születésekor Csokonai Lídia már 53 éves.
Both nevűek ma is élnek Apácaszakállason. Azok, akik családjukat ide vissza tudják vezetni (csak türelem kell hozzá!), büszkén vallhatják valamelyik apai ősüket Csokonai Vitéz Mihály másodfokú unokatestvérének. Csokonai Lídia tehát biztosan, Csokonai Ferenc prédikátor pedig feltehetően az apácaszakállasi temetőben nyugszik, jeltelen sírban.

Biztos igaz a genetikai megállapítás?

Mindazok kedvéért, akik írásomat eddig elolvasták, illetve azok kedvéért, akik többet tudnak Csokonai felmenőiről, valamint a teljesebb kép érdekében közölnöm kell még néhány információt, egyben felhívni a figyelmet dr. Czeizel Endre Költők, gének, titkok című, 2000-ben megjelent könyvére, amely tizenhat magyar költő családfájának az elemzését tartalmazza. A bevezetőben ezt írja költőnkkel kapcsolatban: »Csokonai Vitéz Mihály a magyar költészet meghatározó személyisége, noha kivételes poéta képességének elismertetésében jelentős szerep jutott Petőfi Sándor és Ady Endre hódoló kiállásának. Családfája megrajzolásához a legfontosabb adatforrást Gaál László Emlékezései (ő nemcsak kortárs, de Csokonai édesanyjának „kosztosa”, sőt később amolyan fogadott fia is volt) és Domby Márton 1817-ben írt életrajza jelentette.«
Czeizel Endre genetikusként nyúl a témához, de genealógusként nem kutat. 2000-ben megjelent könyvében nagyon régi és éppen ezért nagyon pontatlan és téves adatokat vesz át és közöl. Például: „A dédapa Csokonai Vitéz Ferenc református papként szolgált, először Győrben, majd Alcsúton.” Dr. Alföldi Kálmán (ácsi orvos-helytörténész), aki sűrűn kutatott a pápai egyházi levéltárban, erről mit sem tud – de tudjuk, hogy Csokonai László szolgált ezeken a helyeken.
Czeizel a költő felmenőinél következetesen használja a Csokonai Vitéz nevet. Györe Zoltánnál és Alföldi Kálmánnál ezzel nem találkoztam, az anyakönyvekben László is és Ferenc is csak a Csokonai nevet írja.
Kiegészítésre szorul az alábbi megállapítása: „Gyermekei közül egyik fia, László… ugyancsak pap lett.” Most már tudjuk, hogy kettő is: Ferenc és László.
Kevés ismerettel bír Csokonai Lászlóval kapcsolatban is, hiszen a következőt rögzíti: „Csokonai Vitéz László nagyon korán meghalt, ezért csak egy gyermeke, József született. A félárvát nagyapja, Csokonai Vitéz Ferenc vette magához, később ő is taníttatta.” Csokonai László nem halt meg korán, tizenhét évnyi ácsi szolgálata idején öt gyermeke született: László (1731), Sándor (1734), Pál (1736), János (1739) és Sámuel (1741), majd Győrben további kettő: Zsuzsanna (1743) és József (1747 – a költő apja). A második állítás viszont mindenképpen figyelmet érdemel: ha László Alcsúton valóban 1762-ben halt meg, akkor József még csak tizenöt éves volt, de nem félárva, hanem teljes árva lett (amint fentebb idéztük Mészöly Gézát: felesége, Angyal Zsuzsanna korábban hunyt el).
A Felvidékre vonatkozóan viszont fontos információ: „József sebész-borbély lett. Magyarország első orvosi felsőoktatási intézményében, Nagyszombatban 1768–1769-ben végezte tanulmányait.”
Czeizel Endre a családfaelemzést így fejezi be: „A családfán (ami nagyon hiányos – T. M. megjegyzése) szereplő Csokonai és Diószegi rokonság ismeretében bizton állíthatjuk, hogy Csokonai Vitéz Mihály ősei között és testvérében költői talentum nem volt. Gyermeke nem lévén, a leszármazottakat nem vizsgálhatjuk. A gejzír modell érvényesülését a kivételes poéta tálentum eredetében tehát Csokonai Vitéz Mihály családfaelemzése is alátámasztja.”
A 18. századból öt prédikátort ismerünk a Csokonai családból. Biztos, hogy a prédikátor ősök nem hordoztak magukban költői talentumokat?

A Csokonaiak családfája