* Szenc, 1887. március 19. – † Győr, 1940. november 12. / gépészmérnök, tanár
Tevékenysége főképpen a malomipari oktatásban szerzett általános megbecsülést. Az I. világháború után kezdeményezésére újították fel a budapesti Felső ipariskolában a molnárképző, majd a molnártovábbképző tanfolyamokat. 1937-ben kinevezték a győri fém- és textilipari iskola igazgatójává. Az oktatásban szerzett érdemének elismeréséül a Magyar Molnárcéh 1940-ben Csizmazia Lajos-ösztöndíjat alapított.
Főbb művei: A malomipar technológiája, 1933.
