* 1949. július 21. Csicsó – / fafaragó, faszobrász

Nagy Géza csicsói faszobrász 1949. július 21-én született Csicsón. Általános iskolai tanulmányait Csicsón végezte. A Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségizett Gadócon.
1972-ben feleségül vette Keszegh Szerénkét. Két gyermekük született: Sándor és Denisza.
Nagy Géza tehetségére tanára, Klór Károly figyelt fel. Kopócs Tibor festőművész rokona ösztönzésére vett részt több képzőművészeti táborban is.
Kezdetben színes pasztellel készítette munkáit, majd használni kezdte az akvarell technikát. Belekóstolt a tempera és az olajfestészet rejtelmeibe is. De linómetszetet is készített. Nagy Géza sokoldalúságát bizonyítja, hogy a fényképezőgépet is kezébe vette, s figyelemreméltó fényképeket készített a természet szépségeiről.
A hagyományőrzés egyre jobban elhalványuló jelenségének megerősítése érdekében kellő támogatás mellett létre tudta hozni a falu közepén álló nádfedeles házat: a csicsói tájházat. Nagy Géza így emlékszik vissza azokra az időkre:
„Megszólított Gőgh János bácsi, aki az akkor ráhagyott szülői házat ajánlotta fel nekem ezekkel a szavakkal: – Géza, te olyan értős ember vagy, neked adom ezt az öreg házat. Én már úgysem tudok vele mit kezdeni, csak arra kérlek, hetente szellőztesd ki! – Mivel e ház egyik utolsó képviselője volt a faluban a népi építészetnek a kb. 150 éves korával, élve a lehetőséggel, rögtön tájházat kezdtem belőle létrehozni.”
Nagy Géza hívó szavára jöttek az emberek. Elsősorban idősebb emberek nyújtottak gyakorlati segítséget kétkezi munkájukkal. A lakosok lelkesen ajánlották fel kincseiket, melyekkel gazdagon tudták berendezni a tájházat. Így lett a csicsói tájház a Komáromi járásban a martosi tájház után a második funkcionáló tájház. Benne évente hagyományőrző napokat szerveztek. Ezek voltak az 1980-as 1990-es évek. Sajnos azóta kiderült, hogy a tájháznak nincs rendezve a tulajdonviszonya, így napjainkban a tájház sajnos eléggé rossz állapotban van.
A falusi képtár megalkotója is Nagy Géza. 1983. január 1-jén a helyi alapiskola kiköltözött a községben található Zichy-kastélyból, így az épület üresen maradt. A vandálok vették át a hatalmat a kastélyban s körülötte. Nagy Géza és sokan mások szerették volna a rongálást visszaszorítani, ezért újra használatba kezdték venni a kastélyt. Az elkövetkező években több alkalommal különféle művészeti táborok szervezésére került sor. A táborokból összegyűlt anyagból jött létre az egyik torony (belső sarokban) helyiségeiben az első falusi képtár. Létrehozásában segédkezett a Csicsói Wilhelm Egységes Földműves Szövetkezet, a Csemadok helyi szervezete, a komáromi és a dunaszerdahelyi járási művelődési központ (Osveta) szakemberei. Miután a kastélyt visszakapta tulajdonosa, a Kálnoky-család, a galéria megszűnt.
A csicsói alapiskola 2002-ben felvette a falu szülötte, Gáspár Sámuel csicsói református kántortanító nevét. Nagy Géza felajánlotta, hogy az ünnepélyes névátadásra egy emlékszobát hoz létre az egykori kántortanító hagyatékából. Összegyűjtötte a tárgyi emlékeket, amelyeket az akkor még tevékenykedő unoka, Gáspár Tibor gimnáziumi tanár bocsátott rendelkezésére. A falu lakosai is felajánlották családi emlékeiket: a 19. század végéről és a 20. század elejéről származó tankönyveket, füzeteket, iskolai bizonyítványokat, iskolai csoportképeket. Az emlékszobát Nagy János szobrászművész Gáspár Sámuelt ábrázoló mellszobra díszíti.
Nagy Géza a Tanítók fáját is megfaragta, mely egy kétoldalas emléktábla az alapiskola egykori és mostani tanárainak névsorával.
Nagy János szobrászművész támogatásával és irányításával Nagy Géza a fafaragás művészetét is elsajátította. Nagyon sokat tanul Frech Ottótól, akivel nemzetközi fafaragótáborokban vett részt pl. Balatonfelvidéken.
Tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2005-ben a magyar kultúra lovagjává választották szebbnél- szebb alkotásaiért. Mára több mint 250 alkotása díszíti szűkebb és tágabb régióinkat, úgy, mint kopjafák, domborművek, síremlékek és szobrok. Művei öt ország tereit és épületeit díszítik.
Lássunk alkotásaiból néhányat:
A Hét Vezér- szoborpark megálmodója Nagy Géza fanyűvő. A szoborparkot a 7 vezér képviseli: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. Egy táltos is része a szoborparknak és egy áldozati asztal csanakkal, melyet Nagy Géza faragott fafaragó társaival Frech Ottóval és Frech Andrással. Nagy Géza, Frech Ottó és Frech András faragta ki a szoborparkban található turulmadarat is.
A szoborpark csodálatos szereplője a Magyarok Nagyasszonya, Szűz Mária szobra, mely Frech Ottó, Steinbach Sándor és Nagy Géza munkáját dicséri.
A szoborpark további értékes faszobrai: Szent István király, Búvár Kund, valamint A nyelvtörvény szobra, mely tiltakozás a nyelvtörvény ellen. Alkotói: Farkas Attila, Steinbach Sándor, Ornik Srečko és a csicsói Nagy Géza.
A szoborparkot egy szőlőtőke teszi még nevezetesebbé, melyet a szlovén egyetemi város, Maribor küldöttsége adott át a világ legidősebb szőlőtőkéjéről.(400 éves – jegyezve a Guinness rekordok könyvében).
A „Magyarnak maradni“ emlékpark egyik alapító tagja Nagy Géza. Az emlékparkban található Szélhárfa szintén Nagy Géza munkáját dicséri. A szélhárfa tartóoszlopára van felróva 14 csicsói honvéd neve. A 13 kolomp és a 13 kő az aradi vértanúkat jelképezi. Egy bajuszt formáló oszlopon Lukáts József hősi halottunk neve szerepel.
Az Attila szoborparkban Attila hun fejedelem szobra látható, melyet Frech Ottó és Nagy Géza fafaragók faragtak.
A Fő téren a Csicsói kitelepítettek emlékműve tekinthető meg, melyet szintén Nagy Géza faragott. Az emléktábla kétoldalas, 268 csicsói lakos neve szerepel rajta. Őket 1946 és 1948 között Csehországba telepítettek.
A Fő teret díszíti Hites Kristóf Benedek-rendi szerzetes szobra, melyet szintén Nagy Géza faragott Steinbach Sándorral.
Károli Gáspár szobrát Nagy Géza faragta a Biblia éve alkalmából. Nagy Géza keze munkája Kálvin János szobra is. A református parókián látható kopjafa Nagy Géza alkotása.
A Csemadok megalakulásának 55. évfordulójára állított kopjafáját szintén Nagy Géza faragta.
A Duna töltésének erecsi lejárójánál A keresztre feszített Jézus látható. Nagy Géza fafaragó művész alkotása.
A faluból kifelé vezető Megyeri úton tekinthető meg a Böcs emlékmű – a törökök által elpusztított Böcs falu emlékére állították.
A Duna töltését az Árvízi emlékmű díszíti, szintén Nagy Géza alkotása.
S hogy tényleg sokoldalú művészember Nagy Géza, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Csicsói füzet címen jelent meg verskötete.
Méltán lehetünk büszkék Nagy Gézára, aki élete folyamán mindig vállalta magyarságát. Nemzete iránti szeretete tükröződik alkotásaiban is. További munkájához erőt, egészséget kívánunk neki!
Az ő gondolataival zárjuk munkánkat:
„A szerelem: Csallóköz, amely még megmaradt, mint ősi táj. Ez az én örökségem.
Szóval és életemmel nem egymás rovására (mely, ha egy adott pillanatban annak is látszik), hanem egymásért kell játszani.
A gyermek legszentebb törvénye a játék, enyém a napfény keresése – népem és nemzetem megmaradása.”
(Nagy Géza. Csicsói füzet, 37. oldal)

Források:
RNDr. Nagy Amália szerkesztésében: Csicsó öröksége – Tárgyi és szellemi örökségünk
Kincskereső – regionális értékeket kutató diákok országos konferenciáján előadott munka: Csicsói füzet Nagy Géza életéről, munkásságáról
Nagy Géza: Csicsói füzet
http://csicso-nagy.uw.hu/

Összeállította: Mgr. Nagy Edit

Munkái, publikációi:
A csicsói tájház, Tanítók fája emléktábla, Hét Vezér- szoborpark, Magyarok Nagyasszonya: Szűz Mária szobor, „Magyarnak maradni“ emlékpark, Attila hun fejedelem szobra, Csicsói kitelepítettek emlékműve, Hites Kristóf Benedek-rendi szerzetes szobra, Károli Gáspár szobor, Kálvin János szobor, a Csemadok megalakulásának 55. évfordulójára állított kopjafa, A keresztre feszített Jézus, Böcs emlékmű, Árvízi emlékmű, Csicsói füzet – verskötet.