Csiba Lajos
* Tejfalu, 1901. július 27. – † Tejfalusziget, 1966. augusztus 2. / néprajzkutató, ornitológus, vadász
Szülőfalujában kezdte iskolai tanulmányait, Pozsonyban érettségizett. Kunszt Károly (Somorja) irányításával a Csallóközben folytatott madártani kutatásokat, amelyre felfigyeltek a Magyar Madártani Intézetben és az MNM-ben is. A kutatások eredményeként sok adattal gazdagította Kleiner Endre (1909–1984) kutatásait a Duna középső szakaszának madárfaunájáról. Nagyban hozzájárult a somorjai Csallóközi Múzeum természetrajzi gyűjteményének gyarapításához. Legendás trófea- és madártojás-gyűjteménye a II. világháborúban elpusztult. Ő maga a háborút követően 1947-ben települt át a Szigetközbe, Tejfaluszigetre, ahol gyűjtőmunkáját újra kezdte. Több rövid közleménye jelent meg a madártani intézet nagy múltú évkönyvében az Aquilában. Nemcsak ornitológus volt, hanem lelkes természetkedvelő és vadász. Jelentős helytörténeti, néprajzi munkát is végzett: az 1930-1940-es években feldolgozta szülőfaluja közbirtokosságának történetét. Sírja a Dunakiliti temetőben található.
Főbb művei:
A tejfalusi közbirtokosság történetéből (Néprajzi Közlemények 3. évf., 4. szám), 1958;
Csiba Lajos diáriuma: felső-csallóközi gazdaregulák, babonák, mesék, népszokások (szerk.: Presinszky Lajos), 1996;
Őszi szarvasbőgések, tavaszi szalonkázások: Csallóközi vadásznapló, 2002.
