Csaplovics János
* Fehérkút, 1780. szeptember 21. – † Bécs, 1847. május 29. / ügyvéd, jószágigazgató, művelődéstörténész
Szlovák származású, de jobbára latinul, németül és magyarul író értelmiségi volt. Iskolai tanulmányait befejezve 1804- ben Besztercebányán törvénygyakornok lett, 1805-ben szerezte ügyvédi diplomáját. Pártfogója, Balogh Péter főispán Bécsbe vitte, ahol néhány évig a magyar királyi udvari kancellárián dolgozott. 1809–1813-ban a szlavóniai Pakrácon a görög katolikus püspökség ügyvédje és titkára, 1813-tól Schönborn Fülöp gróf gazdasági tanácsadója, a munkácsi majorátusi uradalom igazgatója. Jobbára Bécsben lakott, tagja volt a bécsi gazdasági és a hallei természetvizsgáló társulatnak. Zólyom, Máramaros és Ugocsa vármegye táblabírájává választotta. Politikai, politikatörténeti, gazdaság- és kultúrtörténeti könyveket írt, 1821-ben kiadta és szerkesztette a Topographisch-statistisches Archiv des Königreichs auf Ungarn című gyűjteményes munkát. Emellett bírálatokat, humoros elbeszéléseket, jogi, földrajzi, statisztikai és gazdasági cikkeket írt.
Ezek közül említésre érdemes pl. a Magyarországi patikákról, Ethnographiai értekezés Magyarországról, Czéhbeli régiségek, Magyarországi vendus tótokról, A sajtó és szólásszabadságról, Adatok a magyarországi játékszínekről, Kétségek a történetírás felől, A tudósokról és az akadémiákról, A magyar tudós társaság stb. Az akadémiáról Vállas Antallal és Szontágh Gusztávval hevesen vitatkozott, elutasítva annak szükségességét.
