Bernát István
* Rimaszombat, 1854. július 3. – † Budapest 1942. január 19. / jogtudós, agrárközgazdász, egyetemi tanár, lapszerkesztő, az MTA tagja (1927)
A budapesti és a bécsi egyetemen jogot és államtudományt hallgatott, 1877-ben szerzett doktori oklevelet. 1877– 1888 között a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban fogalmazó. 1884–1885-ben Ny-Európában és az USA-ban tanulmányutat tett. 1888–1892-ben a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban az iparostanonc iskolák felügyelője volt. Az 1880-as évek közepén került közelebbi kapcsolatba a szövetkezeti mozgalommal, 1892-ben kilépett az állami szolgálatból és 1894-ben gróf Károlyi Sándorral és másokkal megalapította a Hangya Szövetkezetet. 1906–1910-ben a rimaszombati választókörzet országgyűlési képviselője volt alkotmánypárti programmal. 1919–1925 között a budapesti tudományegyetem közgazdaságtudományi karán az agrárpolitika nyilvános rendes tanára (1919–1921-ben a kar dékánja). 1925–1927- ben a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt. Számos politikai és szaklapnak volt a belső munkatársa, szerkesztője (pl. Szövetkezés, Hazánk, Magyar Gazdák Szemléje, Időszaki Értesítések, Köztelek). Az MTA 1906-ban levelező, 1927-ben rendes taggá választotta.
Főbb művei:
Búzánk és lisztünk kivitele szemben a külföld versenyével, 1884;
Észak-Amerika. Közgazdasági és társadalmi vázlatok, 1886;
A vagyonmegoszlás az újabb magyar társadalomban, 1888;
A szövetkezés jövőjéről, 1891;
Gazdasági szövetkezés hazánkban, 1891;
Nyolcórai munkaidő, 1892;
Változások küszöbén (szociálpolitikai tanulmányok), 1893;
A kisiparról, 1895;
Zálogba tett Magyarország (németül is), 1895;
A magyar agrártörekvések célja és jogosultsága, 1896;
A szövetkezés gazdasági, erkölcsi és politikai tekintetben, 1902;
Agrárpolitika, 1903;
A magyar demokrácia múltja, jelene és jövője, 1904;
A magyar földbirtok tehermentesítése, 1905;
Szocialista programok, 1906;
A tudományos szocializmus csődjéről, 1907;
A földbirtok megoszlásáról, 1908;
Új földtehermentesítés, 1911;
A szocialisták agrárpolitikája, 1911;
Az általános választójog eredményei, 1912;
A demokrácia védelme, 1913;
A földkérdés megoldása, 1922;
Elválók és öngyilkosok, 1927;
Tanulmányok az agrárpolitika és a magyar agrármozgalom köréből, 1927;
A szociáldemokrácia és a bolsevizmus, 1928;
A falu villamosítása, 1931;
Küzdelmek és eredmények. Életrajz és emlékezet, 1936;
Szétfoszló demokráciák, 1939.
