Bászel Aurél

* Kassa, 1845. október 9. –  † Budapest, 1920 február / klasszika-filológus

1869-ben a tübingeni egyetemen nyert bölcsészeti oklevelet. Hazatérve 1871-ben a budapesti evangélikus gimnáziumban a görög és latin nyelv tanára lett. 1872-ben a budapesti egyetemen magántanár. 1883-tól 1908-ig a fehértemplomi gimnáziumban tanított. Nyugdíjba vonulása után ismét Budapestre költözött.

Főbb művei:
Theokritos idylljei, 1880;
A classica philologia jelesebb munkásai életrajzokban, 1882;
Az ókori classikusok tanulmánya, mint általános műveltségünk egyik főeszköze,1883;
Horatius életbölcselete, 1884;
Die Bedeutung des Studiums der Klassiker…, 1887.