* Zólyom, 1913. június 9. – ? 2012 / botanikus, flórakutató

A budapesti tudományegyetemen szerzett biológusi oklevelet, majd a debreceni egyetemen Soó Rezső egyik munkatársaként a Kárpátok endemikus növényfajaival, a rét-legelő növénytársulásokkal foglalkozott. Egyik fontos idevágó tanulmánya 1939-ben a Tisia c. folyóirat 3. számában (p. 1–61) jelent meg A Kárpátok endemikus növényfajai címmel. A növénytársulást alkotó fajok tömegviszonyainak értékelésére dolgozott ki olyan becslési eljárást, amely borítási átlagértékek %-os kifejezésén túl a növénytakaró „vastagságát” is figyelembe veszi (Balázs-féle két- és háromdimenziós felvételezési módszer). Módszerelméletileg megalapozott gondolatsora, illetve „kutatási programcsomagja” a füvesek (rétek, legelők, gyeptelepítések) cönológiai összetételén túl terméstömegük és minőségük (szénaértékük) összehasonlító értékelésére is alkalmas. Megújította a szántóföldi növények, parlagok, füves és romterületek valamint az energianövények kutatását. Elsőként figyelt fel (1963-ban) a füvesek fogyatkozó fajszámára, ami a környezeti hatások és az éghajlatváltozás következménye.