* Neisse, 1598. december 6. – † Kakaslomnic, 1650. augusztus 21. / orvos, természettudós
1620-ban Bázelben szerezte orvosi diplomáját és rövid ideig Svájcban, majd Sziléziában volt gyakorló orvos. 1622-ben Késmárkon lett városi orvos, de a következő évben megözvegyült és második feleségével 1626-ban Kakaslomnicra költözött. Hamarosan Bécsben II. Ferdinánd császár személyes orvosa lett. 1631-ben egy füvészkertet alapított Bécsben, és ezt az uralkodó magyar nemesi címmel és az ab Hortis előnévvel jutalmazta. Amikor a császár 1637-ben elhunyt, Augustini visszatért Kakaslomnicra, jóllehet III. Ferdinánd alatt is megvolt a királyi orvos címe. Az orvostudomány mellett foglalkozott botanikával és az ásványokkal is, és gyakran kirándult a Tátrában. 1640-ben kezdte gyártani a törpefenyő olajából az ún. magyar balzsamot, majd a borókafenyő olajából a kárpáti balzsamot. Sokáig afféle csodaszereknek számítottak, és maga is szívesen így írt róluk. Tudomásunk van róla, hogy De Balsamo Hungariae Carpathico címmel egy könyvet is írt ezekről a készítményekről, ez azonban soha nem jelent meg nyomtatásban és kézirata évtizedekkel később elkallódott. Hasonló sorsra jutott a magyarországi drágakövekkel foglalkozó De gemmis Hungariae c. munkája is. Vannak feltevések arról, hogy a szóban forgó művek németül megjelentek, illetve, hogy a kéziratok valahol Lengyelországban lappanganak, de ezt nem lehet sem megerősíteni, sem cáfolni. Tény ugyanakkor, hogy a balzsamokkal foglalkozó kéziratot többen is olvashatták, mivel szó szerint
idéznek belőle.
