Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Ásgúthy Erzsébet; Körtvélyessy

* Eperjes, 1895. szept. 9. – † uo., 1984. jan. 25. / költő, próza- és drámaíró

Sárosi dzsentricsaládból származott, írói nevét az előnevükben szereplő Ásgúth községtől vette. Tanítóképzőt végzett. Az 1918-as államfordulatot követő években aktívan részt vett a Fábry Viktor ev. lelkész által újjászervezett eperjesi magyar kulturális életben: műkedvelő színielőadások primadonnájaként és szavalóként a PMH-ban is sokszor méltatták, s mikor publikálni kezdett, már Szlovákiaszerte ismert volt a neve. Írásait a mo.-i és erdélyi sajtóban is szívesen fogadták. A szlovák állam idején a po.-i Magyar Néplap kelet-szlovákiai szerk.-je volt, s Dallos Istvánnal összefogva kísérletet tett az írókat összefogó szervezet, a Szlovákiai Magyar Irodalmi Céh létrehozására. 1945 után politikai üldözöttként sokáig nem publikálhatott, s később is csak nagyon szórványosan. A Szlovákiai magyar elbeszélők és az Örökség c. antológiákban egy-egy novellája, a halála után megjelent Ének az éjben c. antológiában 10 verse és 6 novellája szerepelt.
– Költészetében a családi és nemzetiségi-közösségi versek (Add tovább a lángot, Tarcapart) a hagyományos eszményítő realizmus hatását mutatják, a szerelmi és vallásos verseket az impresszionizmus és szimbolizmus is befolyásolta. Novelláinak négy kiemelt témaköre: a dzsentri halódása, a kispolgárok világa, a nincstelenek élete, a történelmi és irodalmi múlt jeles alakjainak sorsa. Drámái a gyenge átlagos színvonalú csehszlovákiai magyar drámaírás jobb alkotásaihoz tartoznak. A mo.-i Simor Miklóssal együtt írt két drámáját (Talán, Gázmérgezés a Domb utcában) a szegedi, győri és debreceni színtársulatok mutatták be 1936–1938-ban. Önállóan írt drámái közül az Epizód érdemel figyelmet. A gyermekirodalomban is tevékeny volt, riporterként pedig forrásértékű írásokat közölt a Felső-Tarca-vidék összeszűkült magyar életéről a szlovák állam idején.

Művei: Most én táncolok a kötelen…, v., Bp. 1935; Ne kérdezd…, v., Eperjes 1941; Sohasem volt anyám, elb., Po. 1942; Az üres bölcső, mesék, Bp. 1943.

Irodalom: Egyed Zoltán: Premier Győrben, Magyarország 1936. jún. 9.; Schöpflin Aladár: Színházi bemutatók, Ny 1936, 368.; Turczel Lajos: Egy alig ismert írónőnk – Á. E. írói pályája. = Visszatekintések…, Dsz. 1995.

T. L.

Kategóriahelyi
Életéhez kapcsolódó településekEperjes [Prešov]
Működési ideje19. század / 20. század
Tevékenységi köríró, költő
ForrásinformációkA cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004, Főszerkesztő: Fónod Zoltán, Második javított, bővített kiadás.
Rövid URL
ID124361
Módosítás dátuma2021. január 7.

Hibát talált?

Üzenőfal