* Mezőlaborc, 1911. jún. 17. – † Brüsszel, 1989. okt. 12 / újságíró, lapszerkesztő
A középiskolát Sárospatakon végezte, közben és utána Kassák Lajos Munka c. lapjába írt verseket s a tanyavilág életéről szociográfiai riportokat. Kommunista szervezkedés vádjával kétszer is letartóztatták, ezért 1934 szept.-ben Csehszlovákiába emigrált. Po.-ban élt, a Magyar Újságban és a Csehszlovákiai Népszavában folyamatosan publikált. A mo.-i szocdem párt elméleti folyóirata, a Szocializmus is gyakran közölte tanulmányait (Új népies költészet, A szlovenszkói magyar irodalomról stb.). Írásait gyakran S. Pataki István névvel jelezte. A Slovenské smery c. szlovák irod. lapban József Attilát népszerűsítette, a po.-i rádió magyar adásában Martinovicsról írt hangjátéka hangzott el.
A bécsi döntés után visszatért Mo.-ra. Bajcsy- Zsilinszky Endre lapjának, a Független Magyarországnak belső munkatársa lett, s a Népszavában is publikált. A német megszállás idején illegalitásban élt, együttműködött az ellenállás szocdem csoportjaival. 1945 után jelentős funkciókat töltött be a politikai életben és a szocdem sajtóban, de a demokratikus viszonyok fokozódó romlása miatt 1948 elején Belgiumba emigrált. Írásai a Magyar Forradalmi Szocialisták Szövetségének kiadványaiban és az általa is szerkesztett párizsi Szocialista Forradalom c. lapban jelentek meg.
Irodalom: Pásztor József: A Mi Utunk – Forradalmi életek Debrecenben, Debrecen 1972.
T. L.
