* Bernátfalva, 1855. május 5. – † Budapest, 1920. december 15. / matematikus, tanár
A kassai gimnáziumban érettségizett, a budapesti tudományegyetemen matematikát és fizikát hallgatott, de a műegyetemre is beiratkozott. 1877-ben állami ösztöndíjjal több európai egyetemen (Berlin, Párizs, Jéna, Cambridge, Oxford) bővítette tudását. 1877-ben doktori címet szerzett, 1893-ban egyetemi docens, 1912-ben egyetemi tanár lett. 1878–1907 között különböző budapesti gimnáziumokban tanított. Tanárként „megteremtette a középiskolai matematikaoktatás új módszerét”. 1895-ben a II. kerületi egyetemi főgimnázium igazgatójává nevezték ki. 1907-től a vallás és közoktatási minisztérium alkalmazottja lett és gróf Apponyi Albert miniszter megbízásából tervezetet dolgozott ki a magyarországi főiskolákról, valamint az országban felállítandó új egyetemek helyéről és költségvetéséről. Demeczky Mihály 5 új egyetemet képzelt el, ezek helye Pozsony, Debrecen, Kassa, Szeged és Pécs lett volna. Végül a pozsonyi Erzsébet Egyetem és a debreceni egyetem 1914-ben megkezdte működését, két további városban csak 1918 után létesült egyetem (Pécsre a pozsonyi, Szegedre a kolozsvári egyetemet költöztették), míg Kassán csak a II. világháború után alapítottak egyetemet. Demeczky Mihály matematikusként elsősorban számelmélettel foglalkozott, ezen a tudományterületen az úttörők egyike volt Magyarországon. Felesége Volf Irma festőnő, apósa, Volf György (1843–1897) nyelvtudós, az MTA tagja volt.
