Út menti szakrális kisemlékek és alapítóik tisztelete
Alsóbodok gazdag útmenti szakrális kisemlékekben. Némely sajnos már megszűnt, legfeljebb csak helyét ismerjük a régi forrásokból, pl. Szent János faszobra Alvégben (az ún. „Jánoska”), továbbá az „Istenes körtífa” törzsére szerelt kis fakápolna a Szűzanya szobrával a szőlőhegyi út mellett stb. A községe legrégibb, ma is álló út menti keresztje 1791-ben állíttatott a régi falu közepén. Az alapítólevelét 1791. június 24-én írták, Molnár Juniperus ferences barát szentelte fel. A keresztet 1893-ban javították, az eredeti barokk keresztszobor egyik töredéke a helyi Zoboralja Múzeumban található. Négy évvel később alapították a temető nagy keresztjét (ezzel részletesebben a temetőnél foglalkozunk, lásd ott). A harmadik legrégibb fennmaradt emlék Szent Orbán szőlőhegyi fülkés szobra lehet (az ún. „Urbánka”). Eredeti, 19. századinak tartott szobrát ellopták, de a bodokiról mintázott zsérei szoborról készült másolata visszakerült Bodokra. A szobor előtti tér a szent ünnepén, május 25-én, egyházi szertartás színhelye. A ma már nem létező püspöki birtok, Ágostonhalma adott helyet az ún. majori keresztnek, alapítója a püspökség volt. 1882-ben állították, ma is fellelhető, de sérüléseiből felújításra szorul. Keresztelő Szent János Jézust keresztelő szobra a templom előtt áll, a bodoki hívek 1911-ben közösen állították. Ugyancsak a hívek közös adománya volt az 1927-ben állított alvégi kőkereszt. 1911-ben Ács István nagygazda a Családra vezető út mellett Lourdesi kápolnát alapított. Ugyancsak ő és neje, Rozália állította 1913-ban a régi pogrányi út melletti keresztet, illetve a babindáli út mellett álló Hétfájdalmú Szűzanya kőszobrot is (egy régebbi faszobor helyén), melynek népi neve „Máriácska”. Ez utóbbit 1942. december 5-én állították, akárcsak egy másik, egyben utolsó általuk adományozott szobrot Szent Vendel tiszteletére. A község egyik utolsó alapítású szakrális kisemléke a templom mellett felépített új Lourdesi barlang, mely a a 20. század kilencvenes éveiben készült. Ide sorolható még az a két emlék, melyek a község címerét ábrázolják Keresztelő Szent János domborművével. Az egyiket Paulisz Boldizsár állította a községi hivatal előtt (1998-ban), a másikat, mely fából készült, Paulisz Marián polgármester kezdeményezte (2018-ban, ugyancsak a hivatal közelében). Ezeket lásd még a község címere helyi értéknél. 2016-ban Paulisz Boldizsár állított emlékkeresztet a templom-dombon az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére (külön érték a helyi értéktárban). Ennél az értéknél nem tárgyaljuk a Paulisz Rancs ill. az Esterházy János Zarándokközpont területén található szakrális kisemlékeket, mivel azokat külön helyi értékként kezeljük.
| AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA | |
|---|---|
| Szakterület | épített környezet |
| Település | Alsóbodok [Dolné Obdokovce] |
| Értékszint | 1. helyi (települési) értéktár |
| A JAVASLATTEVŐ ADATAI | |
| Javaslattevő | Fehér Sándor |
| Település | Alsóbodok |
| A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI | |
| Indoklás Az út menti szakrális kisemlékek nemcsak néma mementói, de aktív részesei a község életének. Az emberek gondozzák és látogatják őket, gyakran látni mellettük friss virágot, és ima helyei is egyben. Valamelyikhez körmenet is jár. Művészi értékük különböző, gyakran történelmi események is fűződnek hozzájuk. A helyi érték részét képezi az alapítók emlékének ápolása, akik a maguk érdekeit félretéve a közösség lelki és szellemi támogatásán fáradoztak. | |
| Forrás, adományozó Fehér Sándor: Alsóbodok monográfia. Alsóbodoki KH, Alsóbodok-Nyitra, 1997 | |
| MELLÉKLETEK | |
| |
| Rövid URL | |
| ID | 105732 |
| Módosítás dátuma | 2019. január 23. |
