A Szabadságharc pogrányi hősei az akkor még a községhez tartozó Egeri puszta vagy Nemesülés településen éltek. Ma a telep Kislapás része. Eredetileg a Pogrányi családé, később a Nyáryaké (még a 17. században), majd 1724-től a Jánokyak lakták. A Jánokyak 1880-ban kápolnás mauzóleumot építettek. A testvérpár Jánoky Miklós (1789-1849) nyitrai főjegyző és György (1795-1855) a pogrányi temetőben nyugszanak, sírhelyüket az itteni legrégibb, de sérült sírkő jelzi. Jánoky Miklós Madocsányi Annát vette feleségül és összesen 7 gyermekük született. Jánoky Viktor 1828. július 5-én látta meg a napvilágot és csatlakozott a Szabadságharchoz, ahol hadnagy – tüzérségi parancsnok lett. A családban gyakorinak tűnik a Viktor (= Győző) név. Egyik húgát Viktóriának hívták, annak kalászi férje, Weisz Rudolf egy 48 utáni alezredes volt. Az 1885-ben elhunyt Jánoky Viktort az család egri sírboltjában helyezték örök nyugalomra. A Jánokyak sorában azonban voltak más negyvennyolcasok is. Viktor testvére, Jánoky Imre, aki 1830. november 2-án született, a 4. honvédzászlóaljnál szolgált majd a 74. zászlóaljnál lett őrmester, 1849. június 13-án hadnagy. Világosnál az orosz Paszkievics előtt tett fegyverletétel után, 1849. augusztus 25-én halt hősi halált Törökbecsénél. Megjegyezzük még, hogy Viktor másik testvérének, Jánoky-Madocsányi Gyulának fia, ifj. Jánoky-Madocsányi Gyula az utolsó monarchiabeli nyitrai főispán volt, továbbá országgyűlési képviselő is. Felesége, Natália is a már említett kalászi Weisz családból származott. A negyvennyolcas Jánoky Viktoron kívül két Gyula, Johanna, Weisz Natália és három gyerekük is a mauzóleumban nyugszik, melyet a múltban feldúltak és kiraboltak.