A nemesradnóti gyertyamártó Krisztiján Márton fazekas készítette Varga György számára. A 18. századból való (Nemesradnót, v. Gömör m.), Budapesten, a Néprajzi Múzeumban őrzik,1931-ben került oda.

A cserépedénynek két formája ismert: a lapokból készült hasáb alakú, amelynek mindegyik oldala egyenes; a korongolt, amelynek alsó része domború, de oldallapjai felül téglalap alakúak. Mindkét formának kis talpa van, két füle és néha a szája a sarkain gombokkal díszített. Rendszerint mázatlan, esetleg belül mázas. Évszám, felirat is szokott lenni rajta. Díszítménye → ujjbenyomásos abroncs, → karcolt díszítés, → írókázás vagy → domború faragás. A korongolt formát → korsós, a lapokból formáltat → fazekas mester készíti. – Irodalom: Igaz Mária – Kresz Mária: A népi cserépedények szakterminologiája (Népr. Ért., 1965).

Cseréptárgy, mely a szája kivételével mázatlan. Fakóra égő agyagból lapokból összeállítva készült darab. Mindkét oldalán hasonló szimmetrikus, vörös- és sötétbarna földfestékkel festett virágtő van: kétoldalra hajló, spirálból növő, öttulipános, szárhuzgálásos virágbokor. A nagy tulipánok kontúrozatlanok, ecsettel festettek, a tulipánszirmok teteje egy vonalban van. A sötétbarna elemek írókázottak, és kísérőelem a pontrozetta. Felirata egyik oldalt “Krisztijan Martony”, másik oldalt “Várga györgy”. Egyik minden bizonnyal a készítő, másik a tulajdonos lehetett.

A Lidike Pihenőház újragondolta az edényt, s fényképek alapján Fazekaszsaluzsányon Danka Bakšová kerámiaművésszel elkészíttette 2018-ban.