A pogrányi Mál a 356 m magas Koloni-hegy előhegye. Jura és triász kori mészkő alkotja, melyet bányásznak. Felszínét karsztjelenségek borítják, valamint rogyott dolinák, mélységi kürtők, karsztrepedések, barlangszerű üregek és elhagyott bánya- és mészégetőhelyek. Foltokban a vékony rendzina alkotta talajréteget a mediterránra jellemző vöröstalaj – terra rossa mozaikolja. A száraz, déli lejtésű lankás domboldalon sztyepprétek alakultak ki, melyek uralkodó füve a kunkorgó árvalányhaj és különféle csenkeszek. A belső-ázsiai sztyeppékkel rokon növényvilág, déli fajokkal kiegészítve húsz törvényileg is védett növényfajjal büszkélkedhet. Ezek között két olyan faj van, amelyek az egész Felvidéken már csak 2-3 helyen fordulnak elő (kenderziliz, kereklevelű buvákfű). Itt találjuk a Tribecs-hegység legnagyobb tavaszi hérics populációját. További ritka növényfajok az orchidea-rokon agárkosbor és kardos madársisak, gyakori a selymes boglárka, szomorú estike, szarvasgyökér, szártalan bábakalács, Orlay-turbolya, nagy szádorgó és egyebek. A citruszokkal egyetlen félcserjés rokonfajunk, a nagy ezerjófű, a fátyoltársulásokat ékesíti. A cserjefoltokat vadrózsafajok, húsos som, törökmegy és virágos kőris alkotja. Az erdő fő képviselői a másodlagos előfordulású tölgyesek és kiültetett feketefenyő alkotta melegkedvelő fenyvesek. A hegy lejtőjének déli lábánál és lankáin szőlőtelepek is vannak, itt említik a szőlőt először az egész Felvidéken (külön értéknek javasoltuk). Ritka a hegy rovarvilága is, találkozunk itt védett lepkékkel, imádkozósáskával, szarvasbogáral, hangyákkal. A ternyeormányost néhány éve éppen itt találták meg először a Felvidéken. A hegy jelentős része katonai gyakorlótérül szolgál, látogatása korlátozott, ill. tiltott. A tankok gyakorlópályája, zajok, taposás, árkok és egyéb zavaró tényezők rontják a természeti érték célszerű felhasználását, üdülési funkciói nagyon korlátozottak. Két nagy kőfejtője közül az egyik aktív, a másik immáron elhagyott.