Csemadok » Madari dűlőnevek Madari dűlőnevek – Csemadok
Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Madari dűlőnevek

Madari dűlőnevek

Madar a Mátyusföld területén található. A falu kiterjedése 74 hektár, határa 1986 hektár, tengerszint feletti magassága 115 és 250 méter közötti. A domboknak „hegynevük“ van: Kőhegy (180 m), Villámhegy (197 m), Leshegy (197 m), Várhegy (210 m), Agghegy (216 m), Kecskehegy (202 m), Farkasverem (209 m), Pokolhegy (152 m). A településnek három nagy völgye van: nyugaton a Hideg-völgy, középső az Újvári-völgy, keleten a Sutyu-völgy, azaz maga a szőlőhegy.
A Bekötő út attól az időtől létezik, amikor a Kertalján felépültek a házak. Egyfajta rövidítő útként szolgál, hogy ne kelljen a lakosoknak nagyot kerülniük, ha ide akartak eljutni. A Kertalja név a Fő utcához viszonyított elhelyezkedését jelzi, ugyanis a Fő utca házaihoz tartozó kertek mögött alakult ki az újabb házsor. A Bekötő útra 1970 körül költözött a borbély, napjainkban is itt van a fodrászat. A Fő utcával köti össze a Kertalját. A Fő utca a falu leghosszabb és legrégibb utcája. Hivatalosan nincsenek is utcanevek a faluban, csak a közszájon forgó elnevezések.
A Czibor családé volt a Téglaégető mellett található terület, a Czibor-völgy. Füves terület volt, ahol libákat, marhákat, disznókat is legeltettek. Ma már itt is lakóházak vannak. A régebbi időkben földbe vájt pincék sorakoztak itt, melyekben krumplit, marharépát, zöldségféléket szoktak vermelni. Ezek a pincék még ma is ott vannak, de már nem használják. A Téglaégető elnevezés onnan származik, hogy az 50-es években még a cigányok itt vályogot vetettek (vályogvető cigányok). Mára már beépítették lakóházakkal.
A középkor végétől fontos hadiút vezetett Madar mellett. A török és a kuruc időkben megfigyelőhelyként szolgált a Vár-hegy. Ma már csak gazos földmagaslatnak látszik, de lakott terület. Valamikor a madari fiúk kedvenc játszóhelye volt. A szájhagyomány szerint Mátyás király madarászai (madarai) voltak itt. A Kishegy a Vár-hegy vonulatához tartozik. A Fehérpor jobb oldalán a Vár-hegy terül el, bal oldalán a Kishegy, amely ma már szintén lakott terület. Fehér homokszerű por fedte az utat, amiben a gyerekek szívesen „mezítlábaskodtak’’. Innen az elnevezés.
Závodának a patak mögötti erdőt hívják. A patak és a Závoda között parcellaszerű kertecskék voltak, melyekben burgonyát, marharépát termesztettek. Itt olyan kertek voltak, melyek nem voltak bekerítve. A szóbeszéd szerint a Závoda elnevezés szlovák eredetű: za vodou – víz mögött. A Libalegelő a Patak és a Závoda közötti füves rét volt, ahol a libapásztorok őrizték a libákat. Egy része már lakott terület.
A Felső-tótól ered a Patak, amit napjainkban már csak Kanálisként emlegetnek. Régen kenderáztatónak is használták. Mellette jobbra erdő fekszik, melyen át Perbetére juthatunk. A Kanális (Patak) szelte át a falut a felső faluvégtől az alsó faluvégig. A Patakot kitisztították, azóta Kanálisnak hívják.
Bán a Sutyu-völgy közelében található domb; szőlő és szántóföld.
Kecske-hegy – 202 m, az Elő-hegy után található. A falu mondája szerint ezen a hegyen egy vajákos asszony a falu bírájának bájos leányát kecskévé változtatta. Kikötötte egy karóhoz és naponta háromszor bottal verte. Ilyenkor, ha fújt a szél, keserves sírást vitt magával a faluba a hegy felől.
A falu lakossága túlnyomórészt református. A temető több híres lelkész nyughelyéül szolgál. A Temető-dűlőben szőlőtermesztéssel foglalkoznak. Innen kelet felé haladva az árendásokon át jutunk a Sutyu-völgybe. Árendások a bérbeadott szántóföldek neve volt.
A Mélyút a Sutyú-völgy felé menet bal kéz felől vezet a Menyecske-völgybe.
A Zsidó temető a Mélyút mellett egy zsidó család földterületén volt a szőlőhegyen. Mivel kevés zsidó család élt itt, ide temetkeztek. 1970 körül a sírköveket a komáromi zsidótemetőbe vitette az utolsó zsidó család.
Sutyú-völgy Sutyu-, Sutyús-völgy a falu keleti részén található – ez a szőlőhegy. A faluban a szőlőpréselést sutyulásnak mondták – onnan kapta a nevét a Sutyú-völgy.
A Menyecske-völgy a Sutyu-völgy része. A szóbeszéd szerint a fiúk a lányokat, menyecskéket kergették ezen a helyen. Innen kapta a nevét.
A falu kis utcácskáihoz tartozik a Templom-köz: ez az út a Fő utcából a temetőhöz visz, onnan tovább a Sutyú-völgybe halad.
Kangyi-köz : valamikor itt csak romák laktak. Ez a köz szintén a temető felé és a Sutyú-völgybe vezet.
Petrás-köz, Madócsai-köz: Mindkét néven egyaránt emlegették, ilyen nevű családok laktak itt. Ez a köz is a temető felé vezet. Az 50-es, 60-as években még halottakat is vittek ezen a közön át a temetőbe. A Fő utcába torkollik, szemben a Bekötő úttal.
A Felső- és az Alsó-tavat a falun keresztülfolyó Kanális köti össze. Mindkét tóban és a patakban is mostak, főleg vásznat. A tavak nagy szárazság idején kiszáradtak, esős időben újra megteltek. Ez ma már nincs így. Napjainkra az Alsó-tó teljesen kiszáradt.
A péró a falu alsó végén volt. Valamikor kizárólag cigányok lakhelye volt, napjainkra ezt már felszámolták.
A Pokol-hegy – 152 m. A neve a monda szerint akkor keletkezett, amikor az első szerzetes prédikált itt. Ezen a dombtetőn a száraz tövisbokrok között egyetlen fa nyúlt ki az ég felé. Sötét felhők jöttek, amiből hatalmas vihar kerekedett, és az egyik villám felgyújtotta a száraz bokrokat. A szerzetes akkor azt kiáltotta, hogy aki nem lesz keresztény, az így fog égni a pokolban, mint bozótos a tűzben. Innen a Pokol-hegy elnevezés.
A Tófenék mellett volt Kis-Madar : régen gyümölcsösök és kertek voltak itt, mellette volt a vásártér. A mostani óvoda helyén és tőle délre volt. A Patkó utca az alakjáról kapta a nevét.
A falu külterületéhez további beszédes nevek tartoznak. Ilyen a Hideg-völgy, ahol tíz év időjárási adatai szerint 4-5 fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint más helyeken a faluban. A Les-hegy nevét az artikuláris istentiszteleti helyre igyekvő reformátusokat megleső és megverő támadókról kapta.
Az Agghegy – Akasztóhegy, amelyen a bűnöst bitófára akasztották és elrettentésül egy napig otthagyták.
A Farkasverem arról regél, hogy a csapdába esett farkasokat kimentette onnan hajdan a farkaskirály.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterülettermészeti környezet
TelepülésMadar [Modrany]
Értékszint1. helyi (települési) értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőÉdes Gergely Magyar Tannyelvű Alapiskola Madar
TelepülésMadar
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

A beszédes nevek bemutatását fogjuk fel egy madari sétának! Az Édes Gergely Magyar Tannyelvű Alapiskolának Madaron és a Települési Értéktár Bizottságnak célja a falusi turizmus fellendítése, melyhez hozzátartozik a földrajzi terület megismerése, megismertetése is.

Forrás, adományozó

https://zsegmodrany.edupage.org/a/ertekeink?eqa=dGV4dD10ZXh0L3RleHQxJnN1YnBhZ2U9MA%3D%3D

MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID121045
Módosítás dátuma2020. április 7.

Hibát talált?

Üzenőfal