Csemadok » Lion-tó – Szakajtás – Csicsói dunai holtág Lion-tó – Szakajtás – Csicsói dunai holtág – Csemadok
Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Lion-tó – Szakajtás – Csicsói dunai holtág

Lion-tó – Szakajtás – Csicsói dunai holtág

Csicsó, egy kis Duna menti falu sok természeti szépséggel gyönyörködtet. A falutól nyugatra található egy természeti rezervátum, a csicsói holtág. A faluhoz közelebb található a Hami-nádas, amely szintén védett terület. A csicsói holtágat 1964. augusztus 21-én nyilvánították védetté. Így próbálják megóvni a biológiai és tájjellegi sajátosságai miatt jelentős rezervátumot, valamint azokat a növény- és állatfajokat, amelyek csak a dunai holtágakra és az ártéri erdőkre jellemzők.
A Hami-nádas a községtől nyugatra elterülő mocsári jellegű terület. Otthont nyújt a jégkorszakból megmaradt patkányfejű pocoknak és az ugyancsak értékes függő cinegének. A területet a Hami ­kanális szeli át, amelyet benő a vizitnövényzet, s melynek partján nyárfák és fűzfák találhatók.
A holtágat a helyiek Lionnak vagy Szakajtásnak nevezik. Lión és környéke egyike a Csallóköz leginkább eredeti állapotában meglévő természeti rezervátumainak.
A holtágat a természet alakította ki, mikor 1899-ben a Duna főága átszakította a gátat. Ekkor óriási károk keletkeztek a gazdaságban. Végül egy nagyon értékes természeti képződmény alakult ki. A rezervátum fő részét egy rendszertelen alakú tó képezi, amelybe északnyugat felől a Csiliz-csatorna torkollik. Fő vízszintjét a Duna határozza meg. A Dunából a víz a föld alatt átszivárog, és néhol mély forrásokból tör föl a holtágba. A víz mélysége általában 7,5 m. A rezervátum a Pannon­-medence része, és az egyik legszárazabb, legmelegebb pontja tájainknak. Tengerszint feletti magassága 112 m. Az egész rezervátum területe 135 ha, ebből a víz területe 76,5 ha, az ártéri erdő területe 58,5 ha kiterjedésű. A rezervátumban megtalálhatjuk a Duna menti táj minden szépségét.
Az élet a tóban nagyon gazdag és tarka. Nagyon szép a tavat körülölelő nádasok, fák, bokrok csoportosulása. A tóban nagyon sok halfaj él.. Pontosan 24, ebből 21 őshonos, 3 betelepített halfaj. Említésre méltó az itt előforduló dunai ponty eredeti alakja, a lápi póc, a naphal, a törpeharcsa. Nagyon sok a vízimadár a nádasok sűrűjében. Itt él a kócsag, a vadkacsa, a vöcsök, a vízicsibe. Nagyon szép látványt nyújt a fehér és a sárga tavirózsák sokasága. A tavirózsa és a hínár közt él a dunai ponty, menedéket talál itt az amerikai harcsa is, amelyből a Tisza és az Elba vizeiben is található pár egyed. A kemizáció miatt Csallóköznek a múltban legelterjedtebb halát, a lápi pócot, már itt is nagy veszély fenyegeti. A tiszta vizet igénylő kis hal, amely kb. 8-10 cm-es, a Csallóközben már majdnem kipusztult.
A vízben és a víz körül 350 értékes növényfaj él. A tó körüli erdőkben inkább csak hazai fajok találhatók. Megtalálható itt a fűzfa, nyír, kőris, szil, eperfa, tölgy, akác, éger, dió, stb.
A bokortársulásokban megtalálható a galagonya, bodza, kánya-bangófa, veresgyűrű, som és fagyal. A szeder, a komló, a borostyán, az iszalag alkotja a fák és a bokrok közti áthatolhatatlan szövevényt. Ilyen helyeken ezek a kúszónövények dzsungelszerűvé teszik a rezervátumot. A tó partját nád-, gyékény- és sásfajok szegélyezik. Botanikai szempontból 341 haraszt és virágos növényfaj él itt. Ezek egy része védett és veszélyeztetett faj. A rucaöröm, a nyári tőzike, a fehér tündérrózsa, a sárga tavirózsa, tündérfátyol is ezek közé a növények közé tartozik.
Az erdőben nagyon sok állat él. Ezek közül 255 a gerinctelen, 185 a gerinces állat. A kutatások 9 földigiliszta-, 36 puhatestű-, 6 kullancs-, 63 rák-, 3 tetű-, 122 légy-, 8 bolha-, 20 bögöly- és 24 halfajt mutattak ki. A rezervátumban 107 madárfajt tartanak nyilván, ezek főleg vízi madarak. A Lion környékén fészkel a nagyon óvatos és félénk fekete gólya is, amely szintén védett állat.
Szeptember végén, október elején színt vált a természet. Ősz kóborol a Szakajtás partján. A tó fölött sietve vonulnak. A patkányfejű pocok is visszavonul békés, partba vájt odújába. Sárgásbarna ősz, csend borul a tájra. Vadludak húznak az égen. A barna nádasok csendesen meredeznek az ég felé. Kopogtatás nélkül beköszönt a fehér tél.
Tavasszal gyönyörű látványt nyújt az újjáéledő természet. Új színekben pompázik. A nád- és sásrengeteg megtelik újra élettel. A parton virágba borulnak a fák, kellemes illatot árasztva magukból.
Nyáron költés után előbújnak a vízimadarak a fiókáikkal. Megtanítják őket táplálékot szerezni, az ellenség elől rejtekhelyet találni. Rejtekhelyeik a nád- és sástengerek, zsombékerdők. A part virágos mezővé válik.
A rezervátum megóvása érdekében tilos minden olyan tevékenység, amely pusztítaná a terület értékét. Tilos az építkezés, vadászat, vízi sportok űzése.
Csicsó, ez a Duna menti község óriási természeti szépségekkel büszkélkedhet. A csicsói ember tudatába véste, hogy amit naponta lát az olyan természeti érték, amelyet a messziről jött idegen órák hosszat csodál. Ül a vízparton és hallgatja a csendet. A természet mozdulatlanságát vagy a fák susogását, a víz fodrozódását élvezi, hallgatja a természet hangjait.
Öt fokozatú természetvédelmi terület.

A Lion név története:

Kucsera Károly volt az a csicsói gátőr – akinek az 1899-es árvíz idején, amikor a Szakajtás keletkezett, az árvédekezésnél kifejtett buzgó és kötelességtudó működéséért a miniszter elismerését fejezte ki és megfelelő pénzbeli jutalmat utalványozott. Ennek a Kucsera Károlynak a nővére pedig Kucsera Margit volt. Margit férje az olasz származású Lion Viktor volt, aki a 20. század elején a budapesti Pick szalámigyárban (a Hertz gyárral szerződésben állt) tanította a magyar munkásokat szalámikészítésre. Többek között Prágába is elvetődött, itt ismerkedett meg a csicsói Kucsera Margittal, aki egy prágai szalámigyárosnál volt szobaleány. Hamarosan házasságot kötöttek. Nem ismerték jól egymás nyelvét, így tolmács segített a házasságkötésnél. Mikor már nem volt szükség az olasz betanító munkásokra, Csicsóra költöztek. A Szakajtás mellett szőlőtermesztéssel foglalkoztak, itt éltek jó módban egy még ma is álló tornácos, palatetős házban. Gyermekük nem született. Lion Viktor 82 éves korában halt meg 1945-ben. Csicsón vannak eltemetve a katolikus temető bal oldalán (befelé nézve), középtájon. Ezért hívják újabban, kb. az 1980-as évektől a csicsói holtágat, a Szakajtást Lion-tónak is.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterülettermészeti környezet
TelepülésCsicsó [Číčov]
Értékszint1. helyi (települési) értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőCsicsói helyi értéktár
TelepülésCsicsó
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

Felbecsülhetetlen értékű, természetes állapotában megmaradt dunai leágazás, Csicsó község határában.

Forrás, adományozó

http://csicso-nagy.uw.hu/fo-o-Csicso-NAGY-A/o6-szakajtas.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Csics%C3%B3

Ötven éve nyilvánították természetvédelmi területté a csicsói holt Duna-ágat

Webhttp://www.csicso.eu
MELLÉKLETEK

Rövid URL
ID94063
Módosítás dátuma2018. április 2.

Hibát talált?

Üzenőfal