Konkoly-Thege Miklós 1842. január 20-án született Budán, életét családja ógyallai birtokán töltötte. 1857–58-ban Jedlik Ányos fizika óráit, Than Károly kémia óráit látogatta és ásványtant tanult. Ezután tett érettségi vizsgát a pannonhalmi bencéseknél. A következő évben jogi karra iratkozott. 1860-ban Berlinbe került, a jogi doktori vizsga letételére, de hallgatta Dove (meteorológia), Magnus (fizikus), Rose (vegyész) és Encke a berlini csillagvizsgálóban megtartott előadásait is.
Foglalkozott gőzgépekkel. Emellett szerette a hajózást és a mozdonyokat. Az 1860-as években meglátogatta a csillagvizsgálókat (Párizs, Greenwich, Milano, Zürich). Képtárakat látogatott, a modernisták képeit szerette, ezekből előadásokat tartott. 1863-ban megnősült, sajnos, mindkét gyermeke kiskorában meghalt. 1867-ben meteorológiai állomást, 1871 nyarán csillagvizsgálót létesített Ógyallán. A csillagászaton belül az asztrofizika (elsősorban a színképelemzés) foglalkoztatta. Hullócsillag és Nap megfigyeléssel is foglalkozott (1872-től). Eszközöket vásárolt (spektroszkóp, refraktor stb.), majd készített. Bolygók, hullócsillagok (meteorok) megfigyelésével is foglalkozott. Konkoly magáncsillagvizsgálója lassan állami feladatot is ellátott. Az 1880-as években fontos volt a pontos időjelzés (kronográf), amely naponta távíró útján érkezett Budapestre. 1882-ben közvetlen telefon-összeköttetésbe került Ógyalla és Szombathely-Herény a távíró vezetékeken keresztül. 1890-ben megszervezte az Első Amatőr Fotográfus Kiállítást Budapesten, óriási sikerrel, amelyre külföldiek is küldtek be képeket. 1890-ben a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet megüresedett igazgatói posztjára az Akadémia Konkolyt jelölte és 1891-ben ki is nevezték. 21 évvel később nyugdíjba vonult, tízszer többen dolgoztak az intézetben, mint belépése előtt, és elegáns székházba költöztek. Földmágnességi obszervatórium létesült Ógyallán, 1400 csapadékmérő állomás országszerte és 140 teljesen felszerelt klímaállomással rendelkeztek. Konkoly foglalkozott szélzászlók készítésével, hőmérőházak legcélszerűbb megoldásával. Szorgalmazta a felhők fotografálását is és az Intézet átkerült a Művelődésügyi Minisztériumtól a Földművelésügyi Minisztériumhoz, ahol megbecsülték és tízszer jobban támogatták. 1896-tól országgyűlési képviselő tíz éven keresztül (Szabadelvű Párt). A parlament közlekédésügyi bizottságának állandó tagja. Miniszterekkel értekezett. Számos csillagásszal és természettudóssal levelezett: egy amerikai, egy kanadai–amerikai, egy franciai, egy szlovák származású franciai, egy szlovák, egy orosz, egy orosz–német, két cseh, belga, dán és olasz, öt osztrák, hét angol, tizenhárom német és tizenhat magyar személlyel. A millennium alkalmával bemutatta a meteorológiát a Városligetben, műszertörténeti kiállítást is berendezett. Szervezésével létesült a világ első Meteorológiai és Csillagászati Múzeuma, az ország minden részéből kapott adományokkal. “1914-ben már 500-nál több tárgy volt a gyűjteményben. Ennek sajnos, egy igen nagy része a II. világháborúban elpusztult” – Bartha L. 1896-ban megszervezte és 1897-ben meg is rendezték Budapesten a német Csillagászati Társaság (Astronomische Gesellschaft) közgyűlését (francia, angol, belga, olasz és amerikai részvétellel). Meglátogatták az ógyallai csillagvizsgálót is, amelyről “elismeréssel nyilatkoztak”. A magyar államkincstár 1898-ban megállapodott, és 1899. május 16-án szerződést írt alá, hogy átveszi az ógyallai csillagvizsgálót, “azzal a feltétellel, hogy az igazgató Konkoly-Thege Miklós fizetés nélkül marad”. Az aligazgató Kövesligethy Radó lett (a kvantumelmélet megalkotója?), asszisztensei: Harkányi Béla báró (először sikerült csillaghőmérsékletet elméleti úton kiszámítania, irányt adott, hogy fotometriával – fényméréssel – foglalkozzanak Ógyallán); Tass Antal csillagász és Terkán Lajos észlelő asztrofizikus (a hőmérséklet színfényesség mérésének meghatározója).
Az állam gondoskodott a műszerek karbantartásáról, de új műszert is beszerzett (fotoheliográf a Nap fényképezésére – Konkoly tervezte és Klasson János mechanikus készítette el; fényképező kamera a Hold fényképezésére – holdfogyatkozáskor; komparátor a Nap fényképmérésére – a müncheni gyár megvette a gyártás jogát Konkolytól, és sorozatban gyártotta). Saját készítésű spektroszkópot is használt, amely segítségével munkatársa, Kövesligethy Radó 2022 csillag színképét katalógusba vette. Ógyallán felépült a kis csillagvizsáló (fotométer, kis távcső, teodolit – földrajzi mérésre). Nyaranként egyetemi gyakorlatokat tartottak, amit Konkoly beszüntetett. A megállapodás szerint, életében nem lehetett a csillagvizsgálót áthelyezni, halála után viszont a kincstár szabadon rendelkezhetett a műszerekkel. A maga korában (1900) Európa legmodernebb Geofizikai és Meteorológiai Obszervatóriumot építtetett fel Ógyallán (földrengés vizsgáló, légköri elemző mérés, csapadékmérő), amelyhez telket adományozott. 1913. június 28-án adták át az irodaházat, amelyben könyvtár és a műszerek raktározása is helyet kapott Ógyallán, Jankovich kultuszminiszter és Tóth Lajos államtitkár jelenlétében. Magánemberként “egy rendkívül kedves, szívélyes vendéglátó volt, aki szívesen játszott – zongorán – a meghívott vendégeinek vagy akár szűkebb családi körében” – Bartha L. Anekdotázott, rengeteg tréfát tudott. Utazásairól nagyon sok élményt tudott elmondani. Széles körű érdeklődése révén majdnem mindenki érdeklődéséhez tudott valamit mondani. Lobbanékony, hirtelen haragú ember volt, ragaszkodott elképzeléseihez, terveihez, de hamar meg is békült. Idős korában egy kis csillagdát rendezett be a Környe közelében fekvő nagytagyospusztai kúriája mellett, hogy ha ide pihenni visszavonul, akkor is észlelhesse az eget. Ezt a „házi obszervatóriumot“ 1914-ben a pannonhalmi bencés iskolának ajándékozta. Legjobb barátja H. Carl Vogel német csillagásszal a közép-európai spektroszkópiai kutatások úttörői voltak. Jó barátság kötötte össze a belgrádi (szerb) csillagászati és meteorológiai intézet, valamint a bukaresti román meteorológiai központ vezetőivel, és cikkeiben dícsérte ezeket az intézményeket. Konkoly a földi kőzetek és a holdbeli kőzetek fényvisszaverési képességének a meghatározását Terkán Lajossal (1914-ben behívták katonának) már nem tudta befejezni. 1916. február 17-én agyhűdésben elhunyt. Konkoly emlékét őrzi egy kisbolygó, egy mellszobor a budapesti intézetben, Ógyallán egy dombormű és egy egész alakos szobor a Konkoly-Thege téren. Posztumusz Városért-díjat kapott 2012-ben Ógyallán. Nevét viseli az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet.

Történetek Konkoly-Thege Miklósról

Konkoly felismerte Feszty Árpád tehetségét: “meggyőzően állította, hogy »fiának kincset érő tehetségét nem szabad lenézni vagy elnyomni akarni, sőt annak kifejlesztésére még áldozatokat is érdemes hozni.« – Váli Mari – Jókai unokahúga – visszaemlékezéséből.

“A fotózás alapelemeit tőle tanultam, úgy, hogy reám bízta az exponált üveglemezes negatívok előhívását, fixirozását. Erről jut eszembe, hogy egy alkalommal szép holdvilágos estén készített Hold-felvételeket. Akkor kapta Párizsból a Lumier-cégtől a 24×18 cm nagyságú új lemezeket kipróbálásra. A negatívok előhívását rám bízta, mert tudta, hogy nem karcolom meg az emulziót. Amikor átvette a még nedves lemezt, a Holdról kezdett magyarázni. Elhallgatott, rám nézett, végigmustrált, és kis szünet után azt mondta:
»– Te még fiatal vagy… de egészen biztosan tudom, hogy meg fogod érni amikor az ember a 380 080 kilométer távolságra lévő Holdat közelről is megismeri!« És megtörtént a jóslat! Láttam a tévében Armstrongot, amikor a Holdra lépett!” – Feszty István.