Kaszás Attila színművészete magyar örökség díjas.

A színművészet alap filozófiája: az embernek, ember által való ábrázolása.

Kaszás Attila szerint, „Embernek lenni nem szerep”

Kaszás Attila szellemi örökösei Vagyunk, Vagyok.

Amikor elment, sokan megdöbbentünk, milyen sokan vagyunk, akiket megindított korai eltávozása. Hogy csinálta? Mikor? sokat dolgozott. Színház (Vígszínház, győri Nemzeti Színház, soproni Petőfi Színház, Újszínház, Nemzeti Színház), film, tv, rádió, szinkron, drámai és zenés szerepek, pódiumok. Ezek munkák voltak, feladatok. Szakmányban, közönség előtt.

De akkor éreztük, ő közösséget teremtett maga körül, olyan közösség teremtő képességgel, amely nem magyarázható szakmánk sajátosságával. Még azzal sem, milyen fess férfi volt.
És mégis,hogy csinálta? Mikor? A színészet magányos szakma.
Készek és képesek vagyunk befelé figyelni, magunkat megmutatni, katarzis születésének lehetőségét rejtve. De ritka az olyan összeadó, összefogó jelenlét, amely ilyen nagy közösségre talál.

Emberként állt előttünk és nem szerepként.
Járt közöttünk egy nagy erejű férfi. Nem. Járt közöttünk egy ember, aki férfi volt, magyar és színész. Magyar színészként tudta meggyőző erővel, tehetséges, megnyerő, fess férfinak, csinos nőnek láttatni hallgatóit, nézőit, ismerőit, barátait. Ereje nagy. Így, jelen időben.

Jár közöttünk egy ember és minket arra késztet, bíztat, itt maradókat, fedezzük fel magunkban ezen örökség szellemét, lelket erósítő gyönyörűségeit.

Örököltem valamit. Rám bízatott. Dolgom van vele. Erkölcsi parancs, hogy tovább adjam.
Kérem engedjék meg, hogy röviden bemutassam egy megismételhetetlen élet példa nélküli következményeit.

Kaszás Attila barátai létrehozták a Kaszás Attila szellemi hagyatékát őrző alapítványt.

A Nemzeti színházban dombormű, előadóterem őrzi nevét, a Vígszínházban bérlet és élő szájhagyomány.

A viszáki Pajtaszínház és Galéria a Kaszás Attila Kulturális Hagyatékőrző Egyesületnek köszönheti működését, a Galéria falán Attila bronz emlékművével.

A felvidéki Zsigárdon az általa alapított közösségi ház és az évente megrendezendő Kaszás Attila kulturális hetek emlékeztetnek rá.

Csak úgy, mint a komáromi Jókai Színház előtt felállított egész alakos szobra és a róla elnevezett versmondó verseny.

Az őrségi Viszák és a felvidéki Zsigárd testvérfalvak.

Kárpát_medence végtelen fajtagazdagságú gyümölcs-hagyatékát közösségerősítő szándékkal mentő Tündérkert mozgalom egyik éke a zsigárdi Attila kert.

Járt közöttünk egy férfiember, nyomában költészettel. Kaszás Attila színművészete magyar örökség díjas. Igen, mert az a teremtő szellem, amely ily erővel tud jelen lenni napjainkban, sok-sok új ünnepet teremtve, szép magyar örökség.

Nem gondolunk rá minden pillanatban, cselekvőn tesszük kultúránkat, éljük, úgy, hogy nem is hívjuk annak. Örökösök vagyunk.
Volt,van egy kollégánk, aki határokat átívelni jött Budapestre. Verset mondani, hegedülni, énekelni. Nekünk, akik azt sem tudtuk, hogy innen vagyunk vagy onnan, mi az, hogy odaát meg ideát.

Büszkék voltunk a társaságára, barátságára, ahogyan ő is büszke volt családjára, barátság szövő gasztrotehetségére, választékos borkultúránkat ajánló kedvére. lgen, büszke volt Takler Ferencre. Büszke volt magyarságára. Csehszlovák állampolgárként halt meg, mert nem volt hajlandó felvenni a magyart. Mert azt tőle nem vehette el senki. Mert az neki járt. Az neki ősi jussa. Meg is tartotta mindhalálig. Szerettük.

Ha Kaszás Jancsika és Kaszás Luca elmegy Szekszárdra,Zsigárdra, Komáromba, Viszákra, Kárpát-medence Tündérkertjeibe, remélem tudják majd és érzik, mindaz, amit megtapasztalnak azért is olyan, mert édesapjuk, Kaszás Attila megszületett.

Szarvas József