Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője

Feszty Árpád kulturális öröksége

Feszty Árpád kulturális öröksége

1856. december 21-én Rehrenbeck (utóbb Feszty) Szilveszter és Linzmayer Jozefa ötödik gyermekeként egy háromszobás kis házban született Feszty Árpád, a későbbi világhírű magyar festő. Feszty Szilveszter még a XIX. század közepén Ógyalla Fő utcáján nagyobb méretű vendégfogadót építtetett. A XVIII. század elején épült barokk stílusú Szluha-kastélyt 1861-ben vásárolta meg. Itt nőtt fel Árpád is.
Feszty Árpád egyik, 1875 körül készült – jelenleg a komáromi Duna Menti Múzeumban lévő – legelső festményén megörökítette Ehrenfeld Antal kastélyát (Csúzy-kastély, később Sümegh).
Feszty Árpád kedvelt festői motívuma volt egy egykori barokk kőhíd az Ibolyás-patak fölött, és számos alkalommal megörökítette. Legelső ezt ábrázoló festménye a komáromi Duna Menti Múzeumban található.
Feszty Árpád a kingyesi mocsárvilágban lévő kis parasztházat használta, ha el akart rejtőzni a főváros nyüzsgése elől. Számos festményt készített itt, így a Magyarok bejövetele körkép vázlatainak egy részét is.
A festőművész az ógyallai Feszty család kriptájában nyugszik. Az ógyallai magyar tannyelvű iskola 2006. IX. 1-je óta viseli nevét. A névadó festőművészt ábrázoló, Darázs Rozália által készített dombormű az iskola egyik pavilonjában és a sírboltban is megtalálható. Az intézmény fontosnak tartja a hagyományőrzést, így például minden decemberben Feszty-hetet rendeznek.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületkulturális örökség
TelepülésÓgyalla [Hurbanovo]
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőÓgyallai és Bagotai Értéktár Bizottság
TelepülésÓgyalla
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

Feszty Árpád a müncheni és bécsi Képzőművészeti Akadémián végzett tanulmányai után közel három és fél évtizedig Budapesten élt és alkotott rendkívül népszerű és ünnepelt festőművészként. Feszty Árpád pályája elején tájképeivel mutatkozott be a fővárosban a Képzőművészeti Társulat tárlatain, ahol a Barsszentkereszti püspöki park és a Pusztai találkozás télen című képei nagy sikert arattak. Az 1880-1881-ben készített, jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában őrzött Golgota című munkájának különlegessége abban áll, hogy Krisztus megfeszítésének jelenete háttérbe szorul a hangulatos tájképi részletek mellett. Feszty Árpád 1883-1884-ben a Magyar Királyi Operaház büfétermébe festett kilenc, a zene születését allegorikus módon bemutató nagyméretű falképet, melyeket több más állami falképi megbízás követett. Ekkor született életképei is híressé váltak: a Bányaszerencsétlenség egy tragikus halált halt bányász siratását ábrázolja, a Kárvallottak pedig egy leégett falu lakóinak keserűségét tárja a nézők elé. A Magyarok bejövetele körkép hatalmas sikere után a millenniumi ünnepségekre két vármegye is nagyméretű festményt rendelt megyeháza számára Fesztytől: Bihar vármegye Árpád fia, Zsolt eljegyzését, Komárom vármegye pedig a magyar honfoglalás döntő harcát – A bánhidai csatát rendelte meg. A művész 1899 és 1901 között Firenzében dolgozott a Munkácsy Mihály hatását mutató Krisztus temetése című grandiózus méretű triptichonján, mely Krisztus megfeszíttetését, temetési menetét és siratását ábrázolja. A festő utolsó, 1912-es kiállításán 151 mű szerepelt: portrék, tájképek, vallásos képek.

Forrás, adományozó

http://fesztyalapiskola.sk/wp-content/uploads/2016/12/Go%CC%88rbe-Ma%CC%81rk-Feszty-A%CC%81rpa%CC%81d-kiskatalo%CC%81gus.pdf

MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID93155
Módosítás dátuma2017. november 29.

Hibát talált?

Üzenőfal