Gróf Esterházy János mártír politikus 1901. március 14-én született Nyitraújlakon. A második világháború előtt és alatt felvidéki magyar politikai szerepet vállalt, majd pártvezér volt. Ő volt az egyetlen képviselő, aki nem szavazta meg a zsidók kitelepítését. A világháború után mégis halálra ítélték, majd ezt az ítéletet életfogytiglanra „enyhítették”. A morvaországi mirovi börtönben hunyt el 1957. március 3-án. Bár Szlovákiában mindmáig nem rehabilitálták, a magyarok és lengyelek közt ma is nagy tiszteletnek örvend és megkezdődtek azok a lépések, amelyekkel boldoggá avatását szeretnék elérni. Nyomás hatására hamvait a közelmúltban exhumálták az egyik prágai börtönsírból. Paulisz Boldizsár lelkes alsóbodoki vállalkozó és Esterházy János tisztelő (életútját külön értékként mutatjuk be), az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület alapító tagja, önerőből kápolna építésébe kezdett, hogy emléket állítson a felvidéki politikusnak. Az épület az általa bírt kulturális park legmagasabb pontján épült fel. Alsó, földbe süppedő szintje sírboltot rejt, masszív, maga az építő által kiválogatott kövekből. Felső szintje bazilika-szerűen kupolás, kereszt alaprajzú kápolna, mely a Szent Kereszt Felmagasztalása címet viseli. A hagyományos módon készült, de a modernség igényével festett freskók Lencsés Zsolt munkáját dicsérik (Születés, Halál, Megdicsőülő feltámadás). Esterházy János leszármazottai és rokonai, illetve a politikai akarat tiszteletben tartva, hogy a politikus mindig szülőföldjén szeretett volna megpihenni, egyetértettek abban, hogy hamvai az alsóbodoki kápolnában nyerjenek végső nyugalmat. Az elhelyezés és kápolnaszentelés eseményére 2017. szeptember 15-én került sor a krakkói érsek és több magyar, szlovák és cseh püspök és más egyházi méltóság és közéleti szereplő jelenlétében. Egy évvel később elkészült a harangláb is, melynek három harangját Őrbottyánban öntötték. A legnagyobbat Ferenc szentatya áldotta meg Vatikánban. A kápolna, a körülötte lévő emlékpark és épületei felvették az Esterházy János Zarándokközpont nevet. Területén fekszik az Esterházy János életútját bemutató emlékmúzeum, egy közösségi előadóterem, szabadtéri színpad, a nyitrai Vas-turul élethű másolata (órára pontosan, száz évvel az eredeti felállítása után leplezték le) és egy Széchenyi István emlékmű. A múzeumtól a kápolnáig a Hűség keresztútja vezet, melynek egyes fából faragott stációi Esterházy életének áldozatait mutatják be. A zarándokközpontot alapító Paulisz Boldizsár 58 éves korában, méltósággal viselt súlyos betegsége után, 2018. június 13-án átadta lelkét teremtőjének, és az említett kápolnás sírbolt bal szárnyában helyezték örök nyugalomba. Ma az emlékhelyet sokan látogatják, ünnep- és emléknapokon magyar, ritkábban szlovák, sőt lengyel nyelvű szentmisék vannak. Számos zarándok és Esterházy-tisztelő látogatja a központot.