Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

Csetneki magyar csipke

Csetneki magyar csipke

A csetneki csipke útja a XX. század elején indult, amikor a Csetneken (Gömör megye) élő Szontagh nővérek, Erzsé-bet (1856–1917) és Aranka (1858–1950) unokanővérük által megismerkedtek az Európában az egyik legnépszerűbb csipkefajtával, az ír csipkével. Ennek hatására ők is olyan csipkekészítéssel kezdtek foglalkozni, amelyhez az ír csipke technikáját vették alapul, motívumvilága a magyar úrihímzés motívumain alapszik. Legjellemzőbb motívu-mai a tulipán, a rózsa, a karika, a levél, a bajusz vagy a cseresznye. Csetneken és környékén a nők a XIX. sz. végén főleg dohánytermesztéssel foglalkoztak, a XX. sz elejére a dohányipar visszaesett, a nők munka nélkül maradtak. A Szontagh nővérek csetneki magyar csipke néven az első kollekciót 1905 nyarán készítették el, majd megszervezték az első csipkekészítő tanfolyamot is, amelyen 42 személy vett részt. Ezzel a Tulipános mozgalomnak is kezdemé-nyezői lettek a Felvidéken.
A XX. század elején nemcsak a csipkének, de a csipkekészítésnek is nagy divatja volt. Gömörben és a felvidéki bányavárosokban még a XIX. sz.-ban honosították meg a csipkekészítést (gömöri csipke néven terjedt el a vert csip-ke).
A dohányipar visszaesése és a gömöri (vert) csipke készítése kedvező talajt biztosított a Szontagh nővérek törekvé-seinek, akik a csetneki tanfolyam után további tanfolyamokat szerveztek a Monarchia több városokban is, mint pl. Budapest, Temesvár, Zágráb, Kecskemét, Dés, Rozsnyó. Eleinte ingyen tanítottak, később a tandíj 3 korona lett. Előfordult, hogy annyi jelentkező volt, hogy csak több csoportban tudták megtartani a tanfolyamot.
1907-ben már 192 rajz csipkeváltozat állta a hímzők rendelkezésére. Legjellemzőbb motívumai a tulipán, a rózsa, a karika, a levél, a bajusz vagy a cseresznye, a cakkos kör, a kis és szárnyas gránátalma, a levél és a nagy zárt rózsa lettek. A kezdetben horgolással összeillesztett felületek helyébe később a légies csipkeöltés vagy varrás lépett.
1907-ben, majd 1908-ban mintakönyvet adtak ki, a csetneki csipke készítésének részletes leírásával.
1911-ben mintaboltot nyitottak, ahol Csetneki Magyar Csipke védjeggyel ellátott darabokat árusítottak. Ebben az időben mintegy 700 bedolgozójuk volt. A budapesti kézimunkaboltban gyakran csak mintadarabok voltak, képesla-pokon számmal jelölték a csipkéket, s rendelésre dolgoztak.
1917-ben elhunyt Erzsébet, de húga Aranka továbbra is igyekezett kielégíteni a megrendelők igényeit. Az I. világhá-ború után csak a 20-as években tudta újraindítani a vállalkozását, azonban addigra megváltozott a divat is. Már nem volt ugyanolyan igény a viselet csipkedíszítményeire mint a háború előtt. A megrendelők inkább abroszok és lakás-ban használatos csipkedíszek iránt érdeklődtek.
A csetneki csipke technikája két időszakra oszlik: az I. világháború előttire (régi technika) illetve a világháború utánira (új technika). A régi technika mindent horgol. A háló is horgolva van. A betétszál vastag, ami egy bizonyos tartást biztosít a csipkének. A motívumok szorosan és sűrűn vannak horgolva, ezáltal egyöntetű, egyenletes felületek jönnek létre. Míg az új technika a hálót már varrja, a betétszálat pedig majdnem teljesen elhagyja. A csipke így sokkal lengébb, könnyedebb lesz. Lazán horgolják
A trianoni határok beszűkítették a piacot is, így a csetneki csipke iránti érdeklődés a 40-es évekre végképp lehanyat-lott., a II. világháború pedig szinte az emlékét is kitörölte.
1996-ban, a millenniumi emlékek jegyében a Debrecenben élő Medgyesi Károlyné Vághy Ida Aranycsipke-díjas csipkekészítő (1921–2015) különleges csipkét akart készíteni, ekkor figyelt fel a sajátos, kifinomult technikára. Felkutatta a Szontagh család és a csipke történetét, majd egy foszladozó szélű csipketöredék felfejtésével megfejtet-te a technika alapfogásait. 2000-ben magánkiadásban jelentette meg A Csetneki Magyar Csipke múltja és jelene című könyvecskét, amely rövid történeti áttekintést nyújt, tartalmazza a technika leírását és néhány eredeti mintát. 2004 februárjában létrehozták a Csetneki Magyar Csipke Alapítványt, amely 2014-ig működött.
2012-ben a Kincskeresők – helyi és regionális értékeket kutató felvidéki diákok konferenciáján Máté Julianna Divatdiktátorok Csetneken címmel mutatta be a Szontagh testvéreket és a csetneki csipke történetét, majd 2014-ben a TUDOK Kárpát-medencei versenyén ezzel a munkájával nagydíjas lett. Julianna a Csetnektől alig több mint 20 km-re lévő Gicéről származik, számára kézenfekvő volt, hogy gömöri témát választott. Kutatásai során jutott el Debre-cenbe, Medgyesiné Vághy Idához, akitől a csetneki csipke készítését is megtanulta. Ennek a csipkének a készítését később tanította is, a rozsnyói Bányászati Múzeum szervezésében, egy rimaszombati divatbemutatóra pedig csetne-ki csipkével díszített ruhákat tervezett. Máté Julianna is foglalkozott a Szontagh lányok által kiadott betanító füzet-tel. A benne található hibákat kijavította és a szöveget modernizálta. A rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnáziumban tett érettségi után Budapesten, a Magyarság házában csipkekészítést tanult, amelynek végeztével mesteri munkája csetneki csipke gallér volt, amelyen több mint 300 órát dolgozott. Neki, valamint Medgyesiné Vághy Idának köszönhető, hogy a csetneki magyar csipke újraéledt, és ma már több magyarországi csipkekészítő is készíti az eredeti minták alapján. Az újra tervezett kedvelt csetneki csipkék készítésével erősödik a remény, hogy ez a nemzeti kincsünk fennmarad!

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületkulturális örökség
TelepülésCsetnek [Štítnik]
Értékszint3. felvidéki magyar értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőKincskeresők Tájegységi Értéktár - Szanyi Mária, Bátkai Értéktár - Gyurán Ágnes, Máté Julianna
TelepülésCsetnek
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

A XX. század első évtizedeiben közismert csetneki magyar csipke nemcsak a magyar nők divatigényeit elégítette ki, de határokon át, sőt kontinensen túl is ismertté vált. A Szontagh nővérek védjeggyel ellátott csipkéit (ruhadíszeket: gallérok, kézelők, rátétek, valamint keskeny csipkedíszeket, abroszokat, terítőket) rendszeresen szállítottak európai megrendelőknek és Amerikába (hetente 1000 korona értékű szállítmány az 1910-es években). A csetneki csipkével rendszeresen megjelentek a jelentős kiállításokon Európa szerte. A csetneki csipke fénykorában 700 állandóan be-dolgozó nőnek adott megélhetést, akik a Szontagh nővérek tanfolyamain tanulták a készítését. A csetneki csipke védjegye egy négy levelű lóhere volt s köré ez a szöveg volt írva: CSETNEKI MAGYAR CSIPKE Törv. Védve.
A II. világháború után a csetneki csipke feledésbe merült – ennek oka nemcsak az ízlésváltozásban, de a trianoni határok által beszűkített lehetőségekben is keresendő. Csetnek, a kiindulópont pedig nemcsak a politikai határon, de mára már a nyelvhatáron is túlra került.
A XX. század végi társadalmi átalakulásokkal jelenetős kulturális változásoknak is tanúi lehetünk. Felértékelődtek az egyes tájegységek helyi értékei, megnövekedett a nemzeti értékek iránti igény. Újjá alakultak vagy újonnan ke-letkeztek a kézművességgel foglalkozó műhelyek, amelyek kiállításokon mutatták be termékeiket. Felértékelődött a népművészet mestere cím, ügyes kézimunkázók keresték/keresik a régi viseletelemeket, lakástextileket, hogy újra-gondolva beépítsék azokat a mai környezetünkbe. Így éledt újra a csetneki csipke is, amely igényessége miatt első-sorban a gyakorlott horgoltcsipke-készítők figyelmét keltette fel. Újjáélesztésében nagy szerepe volt Debrecenben Medgyesiné Vághy Idának és a Csetneki Magyar Csipke Alapítványnak (2004–2014), majd az Iparművészeti Múze-um Csetneki csipke c. kiállításának. A kiállítás eljutott Felvidékre, a rozsnyói Bányászati Múzeumba és a csetneki csipke forráshelyére, Csetnekre is. A csetneki csipke népszerűsítője Felvidéken Máté Julianna diáklány volt, aki nemcsak megtanulta, de a rozsnyói múzeum szervezésében tanította is ezt a csipketechnikát.
A csetneki csipke tehát felébredt „Csipkerózsika-álmából”, ezt bizonyítja, hogy az interneten számos oldal foglal-kozik a csetneki csipke történetével, készítésével vagy leírásával, képekkel illusztrálva. A Magyar Posta 2008-ban, Szontagh Aranka születésének 150. évfordulója alkalmából Csetneki csipke c. bélyeget bocsátott ki. Az egykori sikertörténete mellett a csetneki csipke újjáélesztése ész az iránta való növekvő is indokolja felvételét a Felvidéki Értéktárba, és javaslattételét a Magyar Értéktárba, majd a hungarikumok közé.

Forrás, adományozó

https://gyujtemeny.imm.hu/kereses?order=default&s=1&q=csetneki+csipke&start=0

MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID128504
Módosítás dátuma2022. július 13.

Hibát talált?

Üzenőfal