Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye

A cséplőgépet 1948-ban az elhunyt Dely Imre testvérei Dely Béla és Dely József vették meg. Ez egy Hofer Shravna 1000 típusú cséplőgép volt, amit rövid 12 HP gőzmotor üzemeltetett. A cséplőgépet lóval vagy ökörrel vontatták a környező faluk kistermelői egyik helyről a másikra.
A háború után 1950. július 23-án a cséplőgép a helyi termelő szövetkezet tulajdonába került és a mai napig itt található. A gőzmotort az 50-es évek végén felváltotta a SLÁVIA nafta motor. Majd a 60-as években ezt a típusú cséplőgépet az SK 4-es váltotta fel.
Az augusztusban megkezdett aratás eleinte kézzel, kaszák segítségével történt és a kévéket kézzel szedték össze és rakták keresztekbe. Egy kereszt 25 darab kévéből állt (a kalászok egymással szemben elhelyezve a földön) és egy kéve a tetejére volt helyezve. Az 50-es évek végén megjelent az aratógép, amit traktor húzott, és ami a learatott búzát már kévékbe rakta. Az aratás időszakában a gyerekek feladata a kévék összeszedése volt, amit a felnőttek keresztekbe raktak. Ezeket a kereszteket kazlakba hordták és a cséplőgépet a kazal mellé állították.
A csépléshez kb. 12-14 emberre volt szükség. A legfontosabb feladata a gépésznek volt. Két ember adogatta a kazalról a kévéket. A cséplőgép tetején egy asszony állt, aki elvágta a kévéket összekötő kötelet és továbbította azokat az etetőnek, aki beleengedte kalásszal lefelé a kévéket a dobba. A dob szétverte a kalászokat és a szemek a dobkosáron keresztül kikerültek a vastagrostára. A szalmarázó kiválasztotta a pelyvát és a szemet. A nagyrostáról ezután a finomrostára került a szem és végül itt került ki a tisztaszem. A cséplőgép végén két ember állt a négy zsáknál, amikbe belekerült a tisztamag a fél mag a másodja és a piszkos mag. További két emberre volt szükség, hogy a felrakják a szalmát a kazalra. A legnehezebb munka azé az emberé volt, aki a pelyvát gereblyézte, mert abból nagy por szállt.
A cséplőgépet augusztusban kivitték Doma hegyére, a falu határába és mindenki kis kazlakban vitte a saját terményét cséplésre. A cséplőgép általában október végéig dolgozott. Még gőzmotor hajtotta gyakran előfordultak tűzesetek, de a legnagyobb hátránya az volt, hogy nagy por volt körülötte. Azonban óriási segítséget nyújtott a kistermelőknek, mert felváltotta a cséphadaróval való cséplést, ami fizikailag nagyon kimerítő volt.

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA
Szakterületipari és műszaki megoldások
TelepülésSzilice [Silica]
Értékszint1. helyi (települési) értéktár
A JAVASLATTEVŐ ADATAI
JavaslattevőKakasmandikó Polgári Társulás
TelepülésSzilice
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
Indoklás

Azok a kisgazdák, akik megélték az államosítást máig keserű szájízzel gondolnak vissza az őket ért igazságtalanságra. Az hogy a valaha tulajdonukban volt gépeik mai napig a faluban maradtak és kulturális rendezvényeken sok ember megcsodálhatja azokat, talán enyhíthet a múlt emlékein. Még él az a generáció, aki ezekkel a gépekkel dolgozott és visszaemlékezéseikből sok minden megtudhatunk falunk múltjáról és az itt élő emberek sorsáról.

MELLÉKLETEK
Rövid URL
ID91835
Módosítás dátuma2017. augusztus 10.

Hibát talált?

Üzenőfal