Madaron 1952. február 4-én alapították meg a Csemadokot. Alapító tagjai között volt református lelkész, tanító, szövetkezeti munkások, később a HNB elnöke és kerületi képviselő is.
A környező falvakban ugyanúgy, mint Madaron létrejöttek a színjátszó- és népi tánccsoportok, énekkarok, zenekarok. Közös fellépéseket szerveztek, utazhattak, egymással találkozhattak. A Csemadok fő feladata volt, hogy a hagyományokat ápolja, a népi kultúrát a jövő nemzedékének átadja, hogy feledésbe ne merüljön.
Az első színdarabot a Csemadokot alapító tagok rendezték és mutatták be, Pinke Benő és Kis Manyi tanítónő vezetésével 1953-ban. A darab címe „CIGÁNY“ volt. A régi dohányszárítóban mutatták be, igazi kovácsműhelyt alakítottak ki a színpadon. Ekkor a faluban még nem volt villany, csak ebben a szárítóban.
A következő színdarabok a „11. parancsolat“ 1961-ben, „Sógorság komaság“, 1968-ban „Duda Gyuri“ , 1976-ban „Ez aztán a meglepetés“, „Ludas Matyi“ volt.
1968. április 14-én, húsvétkor játszották el a már felépült kultúrházban, „Baj van a szerelemmel“ című darabot. És igazán baj lett, nem csak a szerelemmel, de a házassággal is, mert a rendező tanító úr beleszeretett a főszereplőbe és elvált a feleségétől.
Az elmúlt 7 évtizedben a madari Csemadok megválasztott elnökei voltak: Tóth Márton 1952-1962, Tóth András, 1963-1968, Czékus Dezső 1968-1974, Tóth Géza 1975-1990, Szenczi Erzsébet 1990-2002, Czékus Péter 2003-, Borsányi Júlia
A néptánccsoport is aktívan kivette a részét a kulturális munkából. 1958-ban mutatta be az üveges táncát több helyszínen és alkalommal.
Németh Irma és Szalai Ildikó tanítónők vezetésével a 60-as években a tánccsoport cigányzene kisérettel lépett fel különböző rendezvényeken.
Elismerő oklevelet is kapott 1966-ban a madari tánccsoport.
A fiatalság a 70-es 80-as 90-es években a szüreti felvonulásokon, népdalesteken, szomszédolásokon összeálltak, és a maguk és a vendégek szórakoztatására táncoltak.
A Csemadok alapszervezetének egyik legjobb bevételi forrása a nősemberek bálja volt. 1969-től minden évben megrendezték, a cigányzenekarok versenyeztek, hogy ki muzsikáljon a bálban.
Az asszonykórus 1971-ben alakult meg. Első alkalommal a Ki mit tud? versenyen lépett fel a 6 alapító tag. A kezdetekben a Női szervezet mellett működtek, majd 1975-től szerveződtek át a Csemadokhoz. Sok – sok sikeres fellépést tudhatnak maguk mögött a még ma is aktívan működő asszonykórus tagjai.
Az országos versenyeken arany és ezüst fokozatot kaptak, televízió felvételük több alkalommal is volt, többször szerepeltek a pozsonyi rádió magyar adásában, részt vettek Bécsben az augusztus 20-ai Szent István ünnepségen.
A pozsonyi televízió munkatársai filmet készítettek környékünk ma is élő népi kultúrájáról. E műsor egyik főszereplői voltak a madari Csemadok Női éneklőcsoportjának tagjai és a Hajós néptáncegyüttes. Katona István az akkori Komáromi-Hajós-néptáncegyüttes vezetője rendezésével.
A 70 év elteltével több zenekar is próbálkozott a kultúrára éhezők szórakoztatásával.
A citerások őrizték meg a hagyományokat a Csemadok mellett már 50 éve úgy, hogy még ma is fellépnek egy-egy kultúrműsor alkalmával. Sőt mindig akad olyan tag aki, átadja az ifjúságnak a hangszer használatának tudományát.
Tiszavirág életű volt az Olimpia 68 nevű zenekar. Ez a fiatal csapat rövid ideig volt együtt, de a zene szeretete végig kisérte az életüket.
Nagy öröm volt a 80-as években a népdalestek alkalmain, mert egy egyedülálló parasztzenekar szórakoztatta a nézőközönséget. A református lelkész által alapított amatőrök ropogós magyarnótákkal tették hangulatosabbá az estéket.
Nagy hagyománya van Madaron a szüreti felvonulásnak. Már 1958-tól szekérre kocsira, vagy hintóra ültek a szüreti felvonulók. A szüret végeztével rendezték meg, évtizedek óta néhány év kihagyásával. Mindig akadt a faluban egy két lovaskocsi, azt ilyenkor feldíszítették szőlővenyigékkel. A kocsira ültek az asszonyok és a férfiak, akik énekszóval vonultak végig a falun. A hintóban ül a bíró és a bíróné, na meg a kisbíró, aki dobszóval hívogatja az embereket. Minden megállónál a kisbíró hirdetése után táncot jár az ifjúság. A felvonulás végeztével kezdődött a dínom- dánom. A szüreti bál sok mulatni vágyó madarinak és vendégeiknek jelenntett hajnalig tartó mulatást, ahol mindenki kitáncolta magából a szüreti munkák fáradalmát.
1988 tavaszán Mács József íróval és Ordódy Katalinnal író-olvasó találkozót szervezett a Csemadok a kultúrház vezetésével.
Megemlékezések: 1996-ban több megemlékezést is tartott a Csemadok helyi szervezete. Elsősorban a hagyományőrző csoport, az asszonykórus ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból a járási Csemadok „A népművészet ezüst fokozatáva“ jutalmazta meg.
Millecentenárium alkalmából a református egyházzal karöltve egy táblát szenteltünk fel. A táblára semmi más nem került fel csak két betű MC. Csak a rendszerváltás után került a táblára a szöveg.
A Csemadok megalakulásának 50. évfordulójáról a madariak is megemlékeztek. Emléklapokat kapott minden Csemadok tag, aki aktívan tevékenykedett az elmúlt években. Emléktáblát avattak, melyet a kultúrház falára helyeztek el.
Madar bortermő vidék, sok a szőlős gazda. A szőlő megművelését a család közösen végezte. A bort a gazda csinálta, ez a tudomány is apáról fiúra szállt. De az egyre újabb szőlőfajták, egyre igényesebb munkát követeltek. A bor készításe is modern formát öltött. A Csemadok helyi szervezetének vezetősége úgy gondolta, hogy az eddig is finom madari borok minőségén még úgy javíthat, ha tanácsokkal látják el a borosgazdákat. Megrendezte a Borversenyt, ahová borszakértőket hívott meg. 1999-től minden évben a falu borosgazdái degusztátorok által értékelték a borok minőségét. Ma is megredezésre kerül a borverseny, de már azóta megalakult a „Borosgazdák“ társulata és ők folytatják ezt a hagományt.
Rádió és tévéfelvételek. A hagyományaink nagyon fontosak nekünk madariaknak is, de örömmel osztjuk meg másokkal is. Több alkalommal kereste meg a Pátria Rádió szerkeztője a madari Csemadok veztőségét egy-egy felvétel megszervezésére. Ekkor megkeresték a falu idősebb embereit, Salgó Margit nénit és Szűcs jenő bácsit, akik meséltek a régi madari szokásokról.
Húsvéti szokások Madaron – címmel készült 2010-ben az a tévé felvétel, amelyet a komáromi tévében mutattak be. Minden résztvevője nagyon nagy örömmel készítette ezt a felvételt.