Jólészi Cházár András élete:
Nemes, ám szegény evangélikus családból származott ügyvéd, táblabíró, megyei főjegyző, jogi író, az elesettek, a fogyatékosok szószólója.
1745.június 5-én született Jólészen és 1816. január 28-án halt meg Rozsnyón.
Végzett ügyvédként eleinte Torna, Hont és Abaúj, később Gömör megye táblabírája lett.
1790-ben a rimaszombati megyei közgyűlés főjegyzőjeként II. József ellen tartott tüzes szónoklatai rendkívüli tetszést arattak. Ebben az időben Gömör vármegye háromszor választotta meg főjegyzőjévé. Az 1791-es pesti református zsinaton, mint a gömöri evangélikus esperesség küldötte vett részt.
Cházár András reálisan látta korának hibáit és mindig felháborította őt az elvtelenség és a jogtalanság. Neve akkor vált ismertté, amikor II. József császár, a német nyelv terjesztése érdekében az addigi semleges latin helyett, a németet tette kötelező nyelvvé a jogban. Cházár ekkor lemondott az ügyvédségről és jegyzőként, ill. főjegyzőként munkálkodott tovább. De ebből a pozícióból is rendszeresen szót emelt a hatalom minden olyan lépése ellen, amelyben a társadalom szabadságjogainak csorbítását látta.
Cházár András humánus szemléletét igazolja az a levél, amelyet a jobbágyok helyzetének javítása érdekében írt az 1790-ben tartott országgyűlés rendjeinek. Ebben negyvennégy cikkelyben foglalta össze a jobbágyok sérelmeit és tett javaslatot azok orvoslására. A “szántóvető polgárság” nevében írott “esedező levél”-ben az általános és kötelező alapiskoláztatást és a fogyatékosok (“a vakok, csonkák, bénák, s.a.t.”) társadalmi felkarolását javasolta.
Egy másik művében a siketnémák taníthatóságáról értekezett. Így ő tekinthető hazánkban az esélyegyenlőség úttörőjének, a fogyatékkal élők első segítőjének. Kezdeményezése alapján jött létre az első gyógypedagógiai intézmény a történelmi Magyarországon, Vácon. Az iskola, mint a gyógypedagógia alma matere, immáron 215 éve eredeti helyszínén a mai napig működik. 1990-től az iskola Cházár András nevét viseli.
Korának nagy felfedezése a burgonya volt. Eleinte azonban hiába próbálta népszerűsíteni az olcsón termelhető és laktató növényt, az egyszerű emberek idegenkedtek az újdonságtól. Cházár azonban jól tudta: kenyér csak addig van, ameddig van gabona. Előrelátó gondoskodásból a nyár végén nagy mennyiséget vermelt el a burgonyából, és amikor télen beállt a kenyérínség, odavezette az embereket a burgonyatárolókhoz. A falu lakossága hálából azt a dombot, amelyen az ügyvéd háza állt, a burgonya tájneve alapján, Grulya-várnak nevezte el.

Jólészi Cházár András életműve iránti tiszteletadás:
• A nevét viselő intézményben 1902-től Cházár Esteken méltatják Cházár András tevékenységét és 1990-től ezen az esten kerül átadásra a róla elnevezett díj. A díjat a hallássérültek oktatása és nevelése terén kifejtett különösen kiemelkedő munkát végzett/végző pedagógusok kaphatják. A díj elnyerőinek munkájukban és magatartásukban méltónak kell lenniük Cházár András szelleméhez.
• Budapesten, Vácon, Rozsnyón és Jólészen utcát neveztek el róla.
• A Magyar Posta 1962-ben emlékbélyeget adott ki Cházár András tiszteletére.
• Emlékét Felvidéken a szülőházában 2007-ben felavatott Cházár András Emlékszoba őrzi.
• 2007-től nevét civil egyesület viseli. Az egyesület célja Cházár András emlékének megőrzése és a váci gyógypedagógiai iskolával való együttműködés ápolása. Az egyesületnek felvidéki és anyaországi tagjai is vannak.
• 2008. szeptember 27-én avatták Cházár András első köztéri szobrát a szülőház előtt.