Boholy János sakkgömbje
A sakkgömb Bátkában élő feltalálója, Boholy János nem szeretett a hagyományos sakktáblán sarokba szorítva mattot kapni, ezért feltalálta a sakkgömböt.
Boholy János a Magyar Feltalálók Egyesületének tagja.
2. A sakkgömb bemutatása a feltaláló tollából
A megoldott probléma: A hagyományos sakkjáték bábjait négyzet alakú (8 x 8-as, világos és sötét mezőkön, szélek és sarkak által határolt) területen mozgatjuk. A hagyományos sík sakktábla leg-nagyobb hátránya, hogy a bábok hatásfoka a tábla széleihez közeledve erősen csökken a sarok-mezőkön. Ez a negatív tulajdonság bármilyen alakú kétdimenziós sakktáblán megmarad, mivel az említett tulajdonságokat sík játéktérben nem lehet kiküszöbölni. A sakktábla hagyományos széleit csak akkor lehet megszüntetni, hogyha az adott játékfelületet három dimenzióba helyez-zük. Ez úgy lehetséges, hogyha a sík sakktáblát gömbfelületre rajzoljuk át, mely így átalakul kör-körös játékfelületté.
Meghatározás: A hagyományos sakktábla negatív tulajdonsága az új háromdimenziós játékfelü-leten automatikusan megszűnik, mivel a sakkgömb felületén a játékmező szélei és sarkai eltűn-nek. Így a bábok korlátlanul fejthetik ki hatásfokukat a körkörös mezőkön, mivel ezzel az egysze-rű megoldással minden mezőnek minden irányban szomszéd mezője van. A végtelen, de elvileg véges új játékfelületen a bábmozgatások összetettebb, tehát innovatívabb tárháza nyílik meg. A gömb sakkjáték lejátszása továbbra is a hagyományos bábmozgatások szabályzata szerint törté-nik, kibővítve az új lehetőségekkel. A sík sakkjáték korábbi egy irányelve átrendeződött, illetve 3+1-re bővült. Így a sakkgömb felületén megjelenhettek a gömb sakkjáték alaptípusai, illetve annak radikálisan innovatívabb működési elvei.
Bemutatás: A sakkgömb tulajdonképpen nem más, mint gömbfelületre helyezett hagyományos sakktábla (8 x 8 + 2 mezővel). A gömb szerkezetéből adódóan szélek és sarkak nélküli játékmezőt kapunk, melyen a bábok lehetőséget kapnak legnagyobb hatásfokuk eléréséhez. Mozgásukat csak a saját vagy az ellenfél bábjai akadályozhatják. Nem állítja meg a sakktábla széle és sarka, ezáltal hagyományos értelemben nem kerül hátrányos helyzetbe.
Mind a 64 mező egyenrangú középmezőnek minősül és így optimális körülmények között maxi-mális hatásfokkal lehet a bábokat mozgatni. A mezők között fellépő értékkülönbséget (az állás helyzetétől függően) csak a bábok minősége és hatásfoka tudja megváltoztatni. Ez nagy előrelé-pés a hagyományos sík sakktáblához viszonyítva, ahol az említett értékkülönbségeket főleg a tábla szélei és sarkai által okozott hatások határozták meg. Minél közelebb jutottunk a tábla széléhez vagy a sarkához, annál rosszabb helyzetbe kerültünk.
A hagyományos sakktáblán egy adott mezőről az ellenfél egy adott mezejét (bábját) csak egy útvonalon érhetjük el. Pl.: a bástyával, futóval és a vezérrel egy útvonalon támadhatunk, vagy védhetünk egy adott bábot. Ezzel szemben a sakkgömbön ezekkel a bábokkal és mozgásszabály-zatokkal már több útvonalon keresztül is elérhetjük célunkat. Legkönnyebben két útvonalat le-het biztosítani, de négy útvonalat is ki lehet építeni a gömb négy oldalán. A vezér, futó, bástya csillagszerű összekapcsolásával tovább növelhetjük a báb útvonalainak a számát. A futó, bástya és a vezér két esetleg négy útvonalas lehetősége egy mező ellen forradalmian új megoldás a sakkjáték történetében, melynek megértése és használata az új játék alfája és omegája. Pl.: A gömbfelületen a futónak lehetősége van a csúcsmezőn színt változtatni, bármely színű mező elérhető számára, ezáltal tovább növeli teljesítményét. A sakkjátékok hagyományos magányos rossz futója elveszti eddigi negatív előjelét, mert (átváltozik) kiválaszthatja a számára megfelelő színű átlót.
3. Rövid ismertető a gömb sakkjáték négy alapváltozatáról
• Játék a körgyűrűs sorokon és a korlátozott hosszúságú oszlopokon
A kezdő játékos számára a sakkgömbön való játék elsajátítása egyszerűbb és könnyebb, ha nem veszi figyelembe a csúcsmezőket, csak a sakkjáték eredeti 64 mezőjét használja. A gyakorlatban ez a lehetőség a gömb sakkjáték egyszerűbb és könnyebb változata. A bábok nem lépnek az X és Y csúcsmezőkre (a gömb alsó és felső sarokmezői) és szim-metrikusan nem haladnak át felette. A vízszintes sorok végtelen körgyűrűként viselked-nek, ezáltal 16 középmező keletkezik a 4. és 5. soron.
• Játék a körgyűrűs sorokon, átlókon és oszlopokon
A haladó játékos számára már ajánlott a 64 mező teljes és a két csúcsmező részleges használata. Ez a lehetőség a gömb sakkjáték optimális, de egyben igényesebb változata. A bábok szimmetrikusan áthaladnak az X és Y mezők felett, de nem állhatnak meg rajta. A játék ezen változatán a csúcsmezők semleges mezőkként viselkednek, mivel a csúcsme-zőre nem helyezhetünk bábot. A semleges mezők megakadályozzák a tisztek számára, hogy totális hatást gyakoroljanak az oszlopokra és az átlókra. Azáltal, hogy a csúcsme-zőnkön megállás nélkül át kell haladnunk, bármely mező a 64 közül, középmezőként vi-selkedik. Az első és utolsó sor bármely mezőjének a hagyományos 3 oldalon kívül, át a csúcsmező felett, a 4. oldalról is van szomszéd mezője. Így ezekről a mezőkről a bábok a sakkjáték történetében először a lehető legoptimálisabb körülmények között lehető-séget kapnak legnagyobb hatásfokuk eléréséhez.
• Játék a körgyűrűs sorokon, átlókon, oszlopokon és a csúcsmezőn
Gyakorlott játékos igénybe veheti a teljes létszámú, vagyis 66 mező használatát. Ez a lehetőség a gömb sakkjáték csúcsértékű változata. A bábok szimmetrikusan áthaladnak az X és Y mezők felett, de meg is állhatnak rajta. Bábot helyezhetünk a csúcsmezőre. A csúcsmezők kiemelt értékű centrum mezőkként viselkednek. A kiemelt centrum helyze-te megengedi a rajta lévő báb számára, hogy innen totális hatást gyakoroljon az oszlo-pokra és az átlókra. Játék közben a csúcsmezőre helyezett tiszt mind a nyolc oszlopra és az átlókra teljes erejével hatást gyakorol, amelyet csak a bábok korlátoznak. A gömb felü-letén lévő bábok mozgatása a két centrummezőn elhelyezett bábok állandó védelme il-letve állandó fenyegetése alatt történik.
• Az aszimmetrikus alapállás
A sakkgömb szerkezetéből adódóan a gömbfelületen elkerülhető a bábok szimmetrikus szembenállása. A gömb sakkjáték kezdetén megegyezéssel döntik el a vezérek helyét. Bármely oszlop alapmezején, nem egymással szemben helyezkedhetnek el. A többiek he-lye hozzá viszonyítva arányosan eltolódik. Ez a megoldás kedvez azoknak, akik innovatí-vabb állásváltozatokat szeretnének megoldani. A gömb sakkjáték felépítéséből adódóan a nem szimmetrikus állás esetében az ellenkező oldalra való sáncolás feltételei alakul-hatnak ki. Támadás az ellenkező oldalra az eltolódás mértékétől függően, eddig nem is-mert állásváltozatokhoz vezet, mivel a sakkgömbön nem szükségszerű a szimmetrikus szembenállás. A felemás alapállás mind a három változaton alkalmazható.
Hibát talált?
Üzenőfal