A bodoki népviselet a zoboralji viselet délkeleti körébe tartozik. Jellegzetes volt női hajviselete: hétköznap süsü, ünnepnap konty, a menyasszony fejdísze a párta volt. A régi szarvas- vagy magyarkontyot folyamatosan felváltotta a szomszédos szlovák községekből átvett tótkonty. Többféle vászon- vagy gyolcsinget különböztettek meg, pl. vászony-, bablonyos- vagy fodros ing. Az ingvállon és ujján általában kék alapú szövött ill. szálhúzásos-metéléses, ujjvégén vert csipkés díszítés volt. Az ingre került a női mellény, ezt egész Zoboralján pruszliknak hívták, kivéve Bodokot, ahol elnevezése „ubbony”. Többféle is volt, pl. egyhátó, kéthátó, győrögyi, füles. A pendőre kerültek az alsószoknyák, majd rá a felsőszoknya. A csípőszélesítésre ún. fart készítettek. A szoknya elé kötény, ún. ruha került (típusai: gyócs-, tirangli-, festő-, glottruha). Hidegben a felső ruharészre meleg kacabajkát vagy ún. vizitkét öltöttek. Használtak még fejkendőt, a lábon hétköznap pantoflit, ünnepkor csizsmát viseltek. A férfi viselet egyszerűbb volt, hétköznap vászongatya, mely elé kötény kerülhetett, ill. vászoning. Ünnepi viselet volt a gyócsing, lajbi, nadrág (punnadrág vagy priccses nadrág), hidegben kis- vagy nagykabát. Ma a népviseletet elsősorban a nők viselik, de csak különleges alkalmakkor, pl. a folklórcsoport fellépésein, ünnepi eseményeken (kultúrrendezvényeken, különleges egyházi szertartásokon stb.), az idősebbek az egyszerűbb öregkori sötét változatot minden vasárnap magukra öltik. A hagyományos férfiruha viselését a fiatalabbak egy csoportja 2018-ban újította fel, a fontosabb részei helyben készültek (Gyepes Alfrédné Nagy Erzsébet).